Közélet | 2022. 02. 08. – 16:05 |
A Kárpátaljai Református Egyház részben állami feladatokat is átvállal azzal, hogy az egyházi iskolák mellett óvodákat is működtet.

Hirdetés

A magyar kormány a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programmal az oktatási-nevelési rendszer alappillérét erősíti meg a kárpátaljai magyarság körében. Az elmúlt években több új óvoda épült vidékünkön, s még több újult meg. Közöttük olyanok is, amelyek a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) égisze alatt működnek. Az EGYH-KCP-P-17-0185 „Kárpátaljai óvodaprogram működési támogatása” program keretében a Magyar Kormány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és az Emberi Erőforrások Minisztériuma az elmúlt évben jelentős összeggel segítette a kárpátaljai református óvodák működését. Mint Zán Fábián Sándor püspöktől megtudtuk, egy jelentős összeggel 21 gyermekintézmény európai szintű működését biztosították – különböző arányban, szükség szerint.

– A Kárpátaljai Református Egyház részben állami feladatokat is átvállal azzal, hogy az egyházi iskolák mellett óvodákat is működtet.

– Ha a történelemben visszatekintünk, akkor látjuk, hogy előbb voltak egyházi oktatási-nevelési intézmények. Mára változott a helyzet, s jól van ez így, ám vannak olyan esetek, főleg egy kisebbségben élő közösség életében, amikor az egyház látja a hiányosságokat és a szükséget, és be kell töltse azokat a feladatokat, melyek az egyháztagok népességének megmaradását garantálják – kezdi beszélgetésünket Zán Fábián Sándor. – Az egyik ilyen szükséglet a kárpátaljai magyarság életében, hogy az itt élő családok az esélyegyenlőség jogcímén élhessenek azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel az anyaországi nemzetrész tagjai is élnek. A református egyház azt látta, hogy Ukrajna függetlenségének ideje alatt például az egészségügyi, az oktatási intézmények felújítása, korszerűsítése nem történt meg, így nagyon sok településen megszűntek azok, vagy olyan állapotba került például az óvoda, hogy az nemhogy az igényeknek nem felelt meg, de egyszerűen működésképtelenné vált. Ezeket a hiányosságokat próbálta az egyház pótolni az óvodaprogrammal. Nem azért vállaltuk magunkra óvodák építését, fenntartását, üzemeltetését, mert nem volt jobb dolgunk, hanem azért, mert láttuk, hogy a családok gyermekáldást kérnek, aztán megszületnek a gyerekek, s az édesanyák nem tudják hová vinni őket óvodába, így elveszítik a munkahelyeiket, ha volt addig, ha meg nem volt, nem is tudnának munkát vállalni. És az ukrajnai viszonyok között sajnos férjnek és feleségnek is dolgozni kell ahhoz, hogy el tudják tartani önmagukat, hogy a rezsit is ki tudják fizetni, és hogy a gyerekre is tudjanak bizonyos összeget fordítani.

– Ennek az óvodaprojektnek tehát sok pozitívuma van.

– Valóban. Vannak települések, ahol ennek köszönhetően munkahelyek létesültek – óvónők, nevelők, szakácsok kellenek egy gyermekintézménybe –, illetve munkába állhattak a kisgyermekes anyukák. Itthon marad együtt a család, mert a két munkavállaló családtag valahogy meg tud élni és nem kell egyiküknek, vagy rosszabb esetben mindkettőjüknek külföldre menni munkavállalás céljából. Ennek a programnak tehát nemzetmegtartó ereje is van. S oktatás szempontjából is pozitív hatása van, mert egészen más a közösségi lét megszokása a gyerekek számára óvodában, mint az iskola első éveiben. Nem szabad megfeledkezni azokról a hátrányos helyzetben élő családokról, gyerekekről, akiknek különösen fontos az integrálása az oktatási rendszerbe, a társadalomba. Gondoljunk csak a cigány gyerekekre! Egy óvoda fenntartásával mi rendszert hozunk egy család, egy gyerek életébe – tiszta ruhában jelenik meg, normális higiéniai körülmények között telik a napja, és többszöri étkezést kap. Úgy vélem, cégeknek, önkormányzatoknak, a munkaadóknak társadalmi kötelezettsége kellene legyen fenntartani, szépíteni a helyi óvodákat, ahol az általuk foglalkoztatott édesanyák biztonságban tudhatják gyermeküket, míg ők náluk – sokszor éhbérért – dolgoznak. Ezek a munkaadók „visítanak”, ha az anyukák gyermekeik betegsége miatt nem mennek munkába, s emiatt nekik profitkiesésük lesz nem jut eszükbe, hogy segítsék az adott gyermekintézményben a vitamindús étkeztetést, vagy biztosítsák a fűtést, hogy a gyerekek ne betegedjenek meg, ami miatt az anyukák aztán kénytelenek otthon maradni.

– Valószínűleg szemléletváltásra lenne szükség.

– Mindenképpen. Hadd mondjam el, hogy nem akarunk mi sem olyan terhet magunkra vállalni, aminek az elhordozása állami kötelesség és feladat lenne. De ha mégis úgy látjuk, ez lehetetlen az ő részükről, akkor megpróbálunk helytállni. Így például a badalói óvodát az egyház felépítette, és a kistérség rendelkezésére bocsátotta – nulla hrivnyás bérleti szerződéssel –, hogy üzemeltessék, tartsák fenn, de sokszor ezt sem teljesítik. A januári gázszámlát – másutt meg a villanyszámlát, a víztisztító rendszer karbantartását stb. – kénytelenek voltunk kifizetni, hogy tovább működhessen az intézmény.

– És sorolhatnánk hosszasan.

– Nagyon sokat tesz a református egyház a magyar kormány segítségével Kárpátalján. Nem önös célok vezérelnek bennünket, hanem a társadalomért, a közösségért tesszük, amit teszünk. Miért vállalunk fel állami feladatot? Mert látunk egy tehetetlenséget, s hogy harminc év elteltével is egy gazdasági összeomlás fenyegetettségében élnek itt az emberek. Ezért is nagyon fontos az az anyagi támogatás, amit az anyaországtól kapunk. Ezzel a biztonságérzetünket is erősítik, amiért köszönet és hála. A magyar kormány biztosította, hogy ebben az évben is fenn tudjuk tartani óvodáinkat. Ám ehhez kell az a humán erőforrás is, amit az egyházunk tett hozzá. Mi össze tudtuk fogni azokat az egyházközeli embereket is, akikkel lehet óvodát fenntartani és üzemeltetni. Azt az emberi erőforrást, ami a legnagyobb hiánycikk Európában, az egyházunk tudta biztosítani, ezért volt már 20 évvel ezelőtt is református líceumunk, van konfirmációs oktatás, ifjúsággal való törődés, van gyülekezetépítés és lelki táplálkozás… Ezért vannak még itthon sokan, ezért állnak be ebbe a munkába, ami nem mindig kellőképpen megfizetett. De van küldetéstudatuk az embereknek úgy Isten, mint a nemzetünk szolgálatában.  

Kovács Erzsébet

Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 26. évfolyamának 7. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Ha tetszett önnek a cikk, akkor kattintson az alábbi gombokra!

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.