Gazdaság | 2022. 02. 08. – 09:26 |
A Pro Agri a Holland Plant Ukrajna vállalattal közösen szervezett metszésbemutatót. Fotó: Kovács Elemér

Hirdetés

Miközben ezekben a hetekben a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány szervezésében több helyszínen is zajlanak azok a tanfolyamok, amelyek a mezőgazdasági termelést ért legutóbbi kihívásokra próbálják felkészíteni a gazdákat, illetve a naprakész tudás megszervezését szolgálják, folytatódnak az egész megyére szóló olyan szakmai találkozók, amelyek iránt töretlen az érdeklődés. Ilyen volt az a metszésbemutató, amelyet a Pro Agri a Holland Plant Ukrajna vállalattal közösen rendezett immáron ötödik alkalommal a Deme családnak a Somi-hegyen található birtokán.

A mintegy félszáz résztvevőt Őrhidi László, az alapítvány elnöke köszöntötte.

Őrhidi László arról tájékoztatott, hogy a gyümölcsfák és a szőlő metszésének bemutatója mellett a találkozó napirendjén még egy téma szerepel: ez pedig az energianövények termesztése. Amelynek aktualitását a növekvő energiaárak adják, s a világhelyzetet szemlélve félő, hogy minderre hosszú távon kell berendezkedni. Szűcs István a Holland Plant Ukrajna igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy náluk kapható az a svéd energiafűz, amelyet éppen arra a célra fejlesztettek ki, hogy ellássák a különböző erőműveket, termelőegységeket és háztartásokat ezzel a viszonylag olcsón megtermelhető fűtőanyaggal. Gál István, a Pro Agri falugazdásza számításokkal igazolta, hogy nálunk is érdemes energianövényeket termeszteni, elsősorban a mezőgazdaságilag nehezen hasznosítható földparcellákon. A kiindulópont: nagyjából negyed hektáron megterem annyi energiafűz, amennyi egy közepes nagyságú lakóház fűtését az egész szezonban biztosítja.

Mint a legtöbb beruházás esetében, itt is az induláshoz szükséges a legnagyobb anyagi forrás: az energiafűz szaporítóanyagának beszerzése, illetve a betakarítógép megvásárlása. Ez utóbbit illetően Kárpátalján már született néhány pénztárcakímélő alternatív megoldás.

Gyümölcsfáinkon a termőkaros orsó kialakítása, illetve annak fenntartása bizony nem tűnik egyszerű dolognak.

Első látásra ugyanis nehéz volt megjósolni, hogy Szlinszki István, a Holland Plant agronómusa melyik hajtást, ágrészt fogja eltávolítani, s melyiket hagyja meg. Aztán a második, harmadik fa metszésénél már a bemutatást végző szakember által folyamatosan hangoztatott alapelvek gyakorlati megvalósítása világossá vált. Ezek elsősorban a korona szellősségének a megőrzésére irányulnak, s arra, hogy a tengelyen elhelyezkedő karok vastagsága ne veszélyeztesse a fa egészének normális növekedését, annak egyensúlyát. Szlinszki István arra buzdított, hogy igyekezzünk – az almafák esetében ez különösen fontos – a termelés szempontjából legértékesebb kétéves vesszőket helyzetbe hozni, méghozzá úgy, hogy a nagyrészt letermett hároméves ágrészeket eltávolítjuk, továbbá, hogy a vezérág dominanciáját megőrizzük. Más hasznos tanácsokat is kaptunk. Például amikor egy bármilyen már termő gyümölcsfa metszéséhez hozzálátunk, érdemes azt megállapítani, hogy a szóban forgó gyümölcsfánál mennyire állt be a termőegyensúly. Ez például a vízhajtások számából is kikövetkeztethető. A termőkaros orsónál szoknunk kell a 3-3,5 cm-es csonkok látványához. A fa tengelyén metszéskor kialakított csonkok ugyanis a növény megújulásában játszanak szerepet azzal, hogy onnan erős rügyek pattannak ki. Bármennyire újszerű ez a metszésmód, hangsúlyozta a bemutatót végző szakember, a régi elvek egy részét itt is következetesen be kell tartani: a befelé növő, a meredeken felfelé törő, illetve az egymást keresztező hajtások egyikét el kell távolítani. A sebkezelés és a hamarosan időszerű lemosó permetezés fontosságára ugyancsak felhívták a figyelmet, és arra is, hogy kajszi- és őszibarackfáink ideális metszésének ideje akkor jön el, ha azok elérték a pirosbimbós állapotot.

Varga István benei szőlész-borász a szőlő metszésének az alapelveiről szólt. Itt is a legfontosabb a megfelelő terhelés és a szellős lombkorona kialakítása. A megfelelő terheléshez viszont tudni kell, hogy mely fajták bőtermőek, illetve kevésbé azok, s hogy a szőlővesszőkön elhelyezkedő rügyek melyikén képződik legtöbbször termés.

Kovács Elemér

Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 26. évfolyamának 6. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Ha tetszett önnek a cikk, akkor kattintson az alábbi gombokra!

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.