Gazdaság | 2022. 03. 19. – 15:55 |
A Beregszászi Történelmi Borvidék és Tokaj-Hegyalja. Az egyik régóta világhírű, a másikat legfeljebb az elkötelezett lokálpatrióták tartják nevezetesnek, és emlékeztetnek rá, hogy Beregszász és Tokaj a régmúltban olykor-olykor versenyre is keltek egymással…

Hirdetés

A Beregszászi Történelmi Borvidék és Tokaj-Hegyalja. Az egyik régóta világhírű, a másikat legfeljebb az elkötelezett lokálpatrióták tartják nevezetesnek, és emlékeztetnek rá, hogy Beregszász és Tokaj a régmúltban olykor-olykor versenyre is keltek egymással… Ennek ellenére joggal merül fel a kérdés: a kettő megér-e egyáltalán bármiféle összehasonlítást? Ezen a tájon az összevetést az elmúlt hosszú évtizedek alatt néhányan megpróbálták már, ám fejtegetésük utólag nagyon elfogultnak bizonyult. Mi most próbálunk maximálisan objektívek lenni…

 – A borvidékeket – legyen szó bármelyikükről, és legyenek azok bármennyire híresek – természetesen össze lehet hasonlítani, főleg egy szakértőnek – kezdi beszélgetésünket Sass Krisztián fiatal kígyósi szőlőtermesztő és borász. – Ehhez viszont ismernie kell a különbségeket, akár meg is kell tudnia vakon különböztetni egymástól őket, méghozzá a borokon keresztül. Ez az állítás valakinek filmbeillőnek, nehezen hihetőnek tűnhet, de higgyék el, meg lehet tanulni, hogy a borok világában ennyire otthonosan mozogjunk. Persze ezt ne úgy képzeljük el, hogy egy „Master of Wine”-nak vagy más nemzetközi borszakértőnek a poharába töltünk egy kevés beregvidéki Királyleánykát és megmondja, hogy a nedű honnan származik, melyik évjáratból, milyen talajról stb. Inkább arra kell gondolni, hogy ha két híres borvidék (például: Bordeaux és Burgundia) borát kitöltjük, akkor meg tudja különböztetni őket, de felismerheti akár a falu vagy a dűlő nevét is, vagy az évjáratot…

A Beregszászi Történelmi Borvidék – ahogyan ma leginkább emlegetik (én maradok az ennél régebbi, Alsó-Bereg-Ugocsai borvidék megnevezésnél) –, illetve a Tokaj-hegyaljai borvidék között ma már óriási különbség fedezhető fel, ezért inkább arról érdemes beszélni, hogy mely okok vezettek oda, ami miatt ez megtörtént. Illetve arról, hogy releváns-e a két borvidék hasonlóságait keresni akkor, amikor ma már a Kölcsey Himnuszában is megénekelt tájegységben működő nagy presztízsű borászatok nem csak dűlő válogatást, hanem azon belül parcella szelektált tételeket is készítenek. Mert mostanra kiderült, hogy már pár méter különbség egy területen belül is eltérő minőségű bort eredményezhet… Szóval itt tartunk. Nehéz tehát arra válaszolni, hogy mennyire jogos a két borvidék összehasonlítása. Véleményem szerint az a legfontosabb, hogy egy szőlőtermő vidéknek legyen saját identitása, az ott tevékenykedő borászatok maximálisan törekedjenek a sajátos jegyek kidomborítására, a tájjellegű fajták favorizálására, előtérbe helyezésére. Mindamellett a fogyasztónak szüksége van viszonyítási alapra. Nemkülönben a termelőnek, mivel számára is nagyon fontos tudni, hogy éppen hol tart. Talán emiatt szokták leggyakrabban a kevésbé ismert borvidékeket a híresekkel összehasonlítani.

– Visszatérve a Beregszászi Történelmi Borvidékhez és Tokaj-Hegyaljához: mi az, ami a legtöbb hasonlóságot mutatja? A talajösszetétel? A mikroklíma? Ott a Bodrog és a Tisza, nálunk Benénél a Borzsa, meg a termőtáj mikroklímáját teljes egészében befolyásoló sajátos képződmény, a Szernye-mocsár… Vagy inkább a szőlőművelés technológiája határoz meg szinte mindent? Vagy legfőképpen a fajták? Mennyiben befolyásolja egy adott borvidék klímája, talajösszetétele, hogy az ott termesztett fajták közül némelyik világhírűvé válik, vagy csak úgy emlegetik a többiek között a futottak még kategóriában?  

– Az összehasonlítás előtt mindenképpen tisztáznunk kell egy francia fogalmat, a „terroir”-t. Manapság ez egy igen divatos kifejezés és sok, magát borszakértőnek nevező egyén használja, de többnyire helytelenül. Miért? A fogalmat nagyon leegyszerűsítették a talajtani, klimatikus, domborzati tényezőkre, de az OIV (Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet) definíciója szerint a „terroir” ezeken kívül a szőlészeti és borászati sajátosságokat is magába foglalja, ezzel adva egyedi karaktert a terméknek. Ha világosan megértettük mindezt, akkor kezdhetjük keresni a hasonlóságokat, aminek az alapját az elmúlt századokban tették le.

Valószínűleg ekkor, illetve ezek alapján keletkezett a témához kapcsolódó legtöbb mítosz.

– A legkézenfekvőbb, ha megnézzük a korabeli sajtót.

– Így igaz. Az 1800-as évek második felében megjelent Borászati lapok több számában is rámutatnak a két borvidék közötti hasonlóságokra. 1859-ben például így írtak erről: „Borvidékünk a Hegyaljaihoz hasonlólag, szinte a Tiszára könyöklő egy délies hegylánczolat, a hegyaljai hegyekéhez hasonló földvegyülettel”. A lap 1898-as számában pedig a következőket írták: „Uri pinczékben, mint p. o. Jobsty Ferencz ur pinczéjében találni igen jeles szamorodni és aszuborokat is, melyek a hegyaljai borokhoz nagyon hasonlitanak. 1866-ban 4000 hordó bort adtak el a beregszásziak a Hegyaljára, 40 fton hordaját a 4-5 puttonyosnak.
Gróf Schönborn pinczéjében, mely az előtt Rákóczy Ferenczé volt, kóstoltunk 1863-i, 1866-i és 1867-i furmint borokat, melyek közt az előbbiek voltak a legjelesebbek. A város pinczéjében, valamint Liner orvos úréban is többféle jeles és kitűnő bort ízleltünk.”

(Folytatjuk)

Kovács Elemér

Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 26. évfolyamának 11. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.