A cink rendkívül fontos szervezetünk egészséges működése szempontjából - minden szervünknek és szövetünknek szüksége van rá.

Mi a cink?

Szervezetünk valamennyi sejtjében megtalálható, fontos ásványi anyag.  A legnagyobb koncentrációban az agyban, a tüdőben, a szívben és az izomzatban található. Jelentős szerepet játszik a DNS előállításában és új szövetek képzésében, szervezetünk energiatermelésében, valamint az immunrendszer támogatásában is. A cink nagyon jó hatással van bőrünk egészségére is, és nagy szerepe van az érzékszervek megfelelő működésének biztosításában - írja a Házipatika.com.

Mennyi cinkre van szükségünk?

Egy felnőtt férfinak napi 11 milligrammra, míg egy felnőtt nőnek 8 milligrammra van szüksége. Terhesség és szoptatás alatt a szükséglet értelemszerűen nő: ezekben az esetekben körülbelül napi 12 milligrammra van szüksége a nőknek. A gyerekeknek kortól függően 2-11 milligramm között van a napi szükségletük. 

Mit okozhat a cinkhiány?

A krónikus cinkhiány viszonylag ritka, de nagyon sokan csak a szervezetüknek szükséges minimummennyiséget viszik be a táplálkozáson keresztül ebből a fontos tápanyagból. Szervezetünknek több cinkre van szüksége például betegség, fertőzés, stressz idején, vagy ha szteroidtartalmú gyógyszert kell szednünk. A cinkhiány első jelei lehetnek:

• ha gyakran kapunk el fertőzéseket
• a szokatlanul erős hajhullás
• a törékeny vagy fehér foltos körmök
• fekélyek, afták a szájüregben
• bőrproblémák
• csökkent szaglás és ízlelés

Az sem jó, ha túl sok cinket viszünk be

A túlzott cinkbevitel könnyen okozhat hasmenést, gyomorfájást, fejfájást és émelygést. Hosszú távon pedig a túl sok cink megzavarhatja szervezetünk rézfelvételét, emiatt pedig anémia és neurológiai problémák alakulhatnak ki.

Ételek, amelyekben sok a cink

Bár a cinket pótolhatjuk étrendkiegészítők segítségével is, sokkal egészségesebb megoldás, ha különféle ételek formájában visszük be a szervezetbe. A legjobb természetes cinkforrás a zab, a tökmag, a kendermag, a chia mag, a mandula, a kesudió, a dió, a földimogyoró, a vesebab és a fekete bab.