Kárpátinfo hetilap


| 2022. 03. 27. – 12:55 | Kárpátalja |
A ként külön trágya formájában nem szoktuk adni, hanem más tápelemek kísérőanyagaként visszük a tápoldatba, például mangánszulfát, magnéziumszulfát, cinkszulfát, káliumszulfát adagolásával. Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Hirdetés

A kén hiányával, illetve pótlásával sokáig nem foglalkoztak az agrokémiában, mert lényegesen kevesebbet igényel belőle a növény, mint nitrogénből vagy káliumból. Ugyanakkor az a kisebb mennyiség, amelyet a növény szervezetébe beépít, a szerves trágyával, illetve néhány műtrágya kísérőanyagaként a talajba kerül. A kén visszapótlását elősegítik a környezetszennyező tüzelési formák is (széntüzelés), amelynek során a városok, ipartelepek levegőjének a kéndioxid-tartalma jelentősen megnő, és a csapadékkal bejut a talajba (savas eső).

Az egyoldalú nitrogén-, foszfor- és káliumtrágyázás mellett a termesztőüzemek sokáig elhanyagolták a többi tápelemnek, így a kénnek a visszapótlását. A fokozatosan növekvő termésátlagok miatt a talajból kivont ként a szerves trágya és más műtrágyakísérő anyagok már nem tudták pótolni, nem került vissza a talajba az a mennyiség, amit a növények a terméssel kivontak, ugyanakkor a korszerű fűtési módszerek elterjedésével a levegő kéntartalma is számottevően lecsökkent.

Külföldön néhány növény esetében (káposztarepce, kukorica) ezek áthidalására kéntrágyázási programot kellett kidolgozni, hazai viszonyaink között azonban a kénhiány csak nagyon ritkán figyelhető meg. Talajainkban elegendő kén van és a zöldséghajtatásban a nagy termésátlagok ellenére sincs kénhiány a bőséges szervestrágyázás miatt. A tápoldatos termesztésben ugyanakkor a szerves anyagok felhasználásának csökkenésével és a kéntartalmú műtrágyák (pl. szuperfoszfát, kénsavas káli) mellőzésével néhány növényen már mutatkozik a kénhiány. Ezért vízkultúrás és tápoldatos termesztésben a kéntrágyázásról külön kell gondoskodni.

A kénhiányban szenvedő növény fejlődése általában nem, vagy csak kissé marad el a jó tápanyagellátottságú növényekétől. A nitrogénhiányhoz nagyon hasonló klorózis nem az idősebb, alsó leveleken alakul ki, hanem a csúcsi részén. A paradicsom és a paprika leveleinek a fonákán és a levélnyelek szélén vöröses elszíneződés is látható. A fiatal levelekre a merev tartás és a kanalasodás, a levélszélek pödrődése jellemző. A sárgulás nem a levélszél irányából, hanem a főér felől kezdődik. Súlyos kénhiánykor a leveleken nagy, összefüggő, beszáradt foltok is keletkezhetnek.

A ként külön trágya formájában nem szoktuk adni, hanem más tápelemek kísérőanyagaként visszük a tápoldatba, például mangánszulfát, magnéziumszulfát, cinkszulfát, káliumszulfát adagolásával. Ezért a tápoldatok összetételét csak nagy körültekintéssel módosítsuk, ne csak a fő tápelemekkel számoljunk, a kísérő anyagokat is vegyük figyelembe. A szulfát néhány elemmel (pl. kálcium) nehezen oldódó sót képez, amely a csepegtető testek eldugulását is okozhatja, ezért a tápoldat készítésekor a szulfáttartalmú anyagokat külön edényben oldjuk fel.

Bodnár István
kertészmérnök, Nagybakta

Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 26. évfolyamának 12. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.