Egy váratlanul fellépő, tartós – 24 órás vagy annál hosszabb – áramkimaradás katasztrofális következményekkel járna Németországban – figyelmeztetett a németországi biztosítótársaságok szövetsége, a GDV.

Ilyen jellegű „blackout” bekövetkezhet műszaki hiba, emberi mulasztás, szélsőséges időjárási körülmények vagy kibertámadások következtében; a német hatóságok szerint utóbbira utaló konkrét jelek egyelőre nincsenek, ugyanakkor „nem is valószínűtlen" a bekövetkezése - írja az Origo.

Német informatikai-biztonsági szakértők az Oroszország elleni szankciók miatt lehetséges hacker-bosszúakciókra figyelmeztetnek,

amelyeknek potenciális célpontjuk lehet a németországi energiaellátás is. Ha az áramkimaradás széleskörű és tartós, akkor katasztrofális következményekkel kell számolni az országban – ezt vetíti előre a GDV biztosítószövetség és a német Szövetségi Polgári Védelmi Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK).

Az áramellátás megszűnése a BBK szerint minden kritikus infrastruktúrát érintene: egyebek mellett az információs-távközlési szolgáltatást, illetve az élelmiszer-, az ivóvíz- és az egészségügyi ellátást is. 

A forgatókönyvek szerint elsőként a kommunikációs hálózat omlana össze, azon belül is először a mobiltelefonok merülnének le, majd az internet és a televízió sugárzás szűnne meg. 

Hamar leállna a tömegközlekedés egy része, üzemképtelenné válnának a liftek, sötétbe borulnának az otthonok és az utcák is. A kórházak és egyes intézmények a vészhelyzeti áramfejlesztőknek köszönhetően mintegy 48 órán keresztül működnének még a „blackout” kezdete után. Később számolni kellene az általános higiénés körülmények megváltozásával: nem működne a szennyvízelvezetés és a hulladékszállítás sem.

Tartva – egyebek mellett – a német villamosenergia-hálózatot kívülről érő kibertámadástól, a Szövetségi Információbiztonsági Hivatal (BSI) Nemzeti Informatikai Válságkezelő Központja fokozott éberségre

és vész esetén gyors reakcióra szólította fel a szövetségi közigazgatást, az egyes infrastruktúrák üzemeltetőit és bizonyos kiemelt fontosságú vállalatokat. 

A BSI úgy látja, hogy az ukrajnai helyzettel összefüggésben nem fenyegeti közvetlen veszély a németországi információbizottságot - ám ez bármikor megváltozhat. 

A Szövetségi Katasztrófavédelmi Hivatal azt tanácsolja a németeknek, hogy készüljenek fel egy esetleges válsághelyzetre: az iránymutatás szerint minden háztartásnak be kell rendezkednie arra, hogy 10-14 napig boldoguljon minden külső segítség nélkül. Legyen ivóvíz, elemes rádió, gyertya, gáztűzhely, konzervek, gyógyszerek, tűzoltókészülék, elsősegélycsomag – sorolják az ajánlásban. Katasztrófavédelmi szakértők feltételezése szerint azonban nagyon kevesen készültek fel erre az országban.

Nem először készülnek katasztrófára

Tavaly novemberben arról a drámai videóról, amit a szövetségi katasztrófavédelmi hivatal adott ki, nem kis riadalmat keltve a németek körében. Az oktatóvideó arra igyekezett felkészíteni a polgárokat, hogy mi a teendő akkor, ha fűtési szezonban megszűnik a gázellátás. 

Friss híradások szerint a szezon hátralévő részére várhatóan elegendő mennyiségű gáz áll rendelkezésre Németországban, a problémát most inkább az elszabaduló energiaárak jelentik, ami hosszú távon újabb katasztrófahelyzetet idézhet elő. Az egész Európában hónapok óta jelen lévő energiaár-problémát az orosz–ukrán konfliktus jelentősen súlyosbítja. 

Az árakat Magyarországon a lakossági rezsicsökkentésre vonatkozó intézkedések tartják megfelelő szinten. 

Noha a kiszámítható energiaellátásnak való kitettség folyamatosan növekszik Németországban, a probléma nem új keletű: a Bundestag Technológiai Hivatalának jelenése már 2011-ben arra figyelmeztetett, hogy egy globális és hosszan tartó áramkimaradás olyan károkat okozna, amelyek nemzeti katasztrófával érnének fel.