MTI

| 2022. 04. 28. – 13:30 | Horvátország |
Zoran Milanovic horvát államfő kijelentette, hogy blokkolni kell Finnország és Svédország NATO-csatlakozását mindaddig, amíg nem születik megoldás a bosznia-hercegovinai választási törvény reformjára. Fotó: Internet

Hirdetés

Zoran Milanovic horvát államfő azon kijelentése miatt, hogy blokkolni kell Finnország és Svédország NATO-csatlakozását mindaddig, amíg nem születik megoldás a bosznia-hercegovinai választási törvény reformjára, a NATO-tagállamok azt hiszik, Zágráb megváltoztatta külpolitikáját - mondta szerdán Gordan Grlic-Radman horvát külügyminiszter.

A horvát államfő kedden újságíróknak úgy nyilatkozott: "ami engem illet, csatlakozzanak a NATO-hoz, csak játszanak tovább, csak szúrjanak ceruzát a dühös medve szemébe, de amíg Bosznia-Hercegovinában nem oldódik meg a választási törvény ügye, és a horvátoknak nem adják meg az alapvető jogaikat, addig a horvát parlament nem ratifikálhatja senki csatlakozását a NATO-hoz" - írja az MTI.

A külügyminiszter szerdán azt mondta, hogy az elnök nyilatkozata után "nagyszámú hívást kapott", kedden a finn, szerdán pedig svéd kollégájával is tárgyalt.

Milanovic nyilatkozata aggodalmat keltett a NATO-tagállamok között - tudatta a miniszter.

Grlic-Radman hangsúlyozta, Finnország és Svédország kész a NATO-tagságra, belépésüket saját parlementjüknek kell ratifikálni, saját kormányuk által benyújtott törvények szerint.

A két országot "egyértelműen és fenntartások nélkül támogatja" Horvátország - fogalmazott, hozzátéve: a NATO-csatlakozás komoly kihívás elé állítja Finnországot és Svédországot is, tekintettel a semlegességi politikájuk hagyományaira és az Ukrajna elleni orosz agresszióra, amely szinte megváltoztatta a nemzetközi világrendet.

Kiemelte: Svédország és Finnország NATO-csatlakozását nem szabad összekapcsolni a bosznia-hercegovinai választási törvény reformjával, amelyet Horvátország teljes mértékben támogat.

Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra.

Zágráb a népcsoportok parlamenti képviselői megválasztásának módját kifogásolja, például azt, hogy minden kanton egy-egy bosnyák, horvát és szerb jelöltet delegálhat a parlamentbe,

függetlenül attól, hogy milyen a lakosság nemzetiségi összetétele.

A horvát kisebbség szerint ez a módszer lehetőséget ad arra, hogy azokon a helyeken, ahol kevés horvát él, a bosnyákok beleszólhassanak a képviselő megválasztásába. A választási törvény módosításának legnagyobb szószólói éppen ezért a horvátok, szerintük ugyanis a mostani törvény nem biztosítja jogaik igazságos érvényesítését.

Hirdetés

Korábban hírt adtunk arról, hogy Finnország és Svédország májusban együtt kéri felvételét a NATO-ba. Bár a Krim félsziget 2014-es orosz annektálása óta mindkét észak-európai ország egyre szorosabb együttműködésre törekedett a NATO-val, a két ország korábban kifejezetten ellenezte a csatlakozást, amelyet a közvélemény sem támogatott az Ukrajna elleni orosz offenzíva megindulása előtt.

Forrás

MTI