Mozaik | 2022. 05. 15. – 13:00 |
A dinoszauruszok korát idézi első ránézésre az a hatalmas tetem, amelyet egy tengeri vihar hullámai sodortak ki a homokos fövenyre Új-Zélandon. Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Hirdetés

A dinoszauruszok korát idézi első ránézésre az a hatalmas tetem, amelyet egy tengeri vihar hullámai sodortak ki a homokos fövenyre Új-Zélandon - írja az Origo.

Egyesek óvilági szörnynek, mások tengeri kígyónak vélték a fellelt tetemet

Az új-zélandi Plenty-öböl környékén élők ijesztő tetemre bukkantak május 5-én az öböl fövenyén, miután elvonult a napok óta tomboló vihar. A nagyjából kilenc méter hosszú lény testének legnagyobb részét betakarta a homok, de a méretes fej az állkapcsokban ülő hegyes és hajlított fogakkal szabadon maradt.

A hosszúkás testforma és a megnyúlt állkapcsok a földtörténeti középidő, a mezozoikum kréta korában élt egykori ragadozó tengeri hüllőre, a moszaszauruszra emlékeztették az egyik szemtanút. (A moszaszauruszok a varánuszokkal rokonságban álló kihalt tengeri hüllőcsoport volt, amelynek különböző fajai a maguk 8-14 méteres testhosszával a késői kréta időszak tengeri csúcsragadozóinak számítottak.)

A furcsa tetemről videófelvételt készítő Elizabeth Ann azt is felvetette, hogy a lényt esetleg egy másik állat támadhatta meg a tengerben. 

A furcsa lény másokat is különböző spekulációkra késztetett; voltak, akik szerint a dinoszauruszok korából fennmaradt ismeretlen lény lehet, de olyanok is akadtak, akik egy félelmetes tengeri kígyót láttak a tetemben.

Mindenesetre az elpusztult lényről készített fotókat elküldték az új-zélandi természetvédelmi hivatalnak, hogy szakértők állapíthassák meg az állat azonosságát.

Ők a világtenger leghatékonyabb és legintelligensebb ragadozói

A bomlási folyamatoktól eltorzult és nehezen felismerhető lény azonosításához a fogak szolgáltatták a legjobb támpontot. A fogazat alapján teljesen egyértelmű, hogy nem valamiféle óvilági szörnyről, hanem egy elpusztult kardszárnyú delfin (Orcinus orca) teteméről van szó.

Anton van Helden tengerbiológus-cetszakértő szerint a tetem az Aucklandtől mintegy 180 kilométerre délkeletre fekvő Plenty-öbölben is rendszeresen felbukkanó, illetve a Fidzsi-szigetek térségében élő nomád orkák egyik elpusztult hím egyede lehet.

A kardszárnyú delfinek között a hímek mindig nagyobbak, mint a nőstények, egy-egy kifejlett hím testhossza elérheti a 9 métert, a testtömege pedig a hat tonnát. Ezzel szemben a nőstények átlagos testhossza „csak" 5-7 méter között mozog, és a tömegük sem nyom többet 3-4 tonnánál. Az élő egyedeknél nagyon könnyű megkülönböztetni, hogy melyikük a hím, illetve a nőstény, méghozzá a hátúszójuk alapján.

A hímek rendkívül hosszú, egyenesen álló zsírúszókkal rendelkeznek, ami akár 1,8 méter magas is lehet. Velük szemben a nőstényeket jóval kisebb és sarlóformájú hajlott hátúszó jellemzi. Azt egyelőre még nem sikerült megállapítani, hogy mi okozhatta a Plenty-öbölben megtalált hím kardszárnyú delfin halálát.

A kardszárnyú delfinek abszolút csúcsragadozói, amelyek szinte bármit képesek elejteni, a szürkebálnától kezdve a nagy fehér cápán át az oroszlán- és medvefókákig bezárólag.

Zsákmányolási szokásaikban ugyanakkor jelentős eltérés mutatkozik az úgynevezett nagycsaládosok és a nomád orkák között. A nagycsaládban élő kardszárnyú delfinek 20-30 egyedből álló csordát alkotnak, szinte folyamatosan kommunikálnak egymással, és elsősorban kisebb rajhalakra, heringre vagy tőkehalfélékre vadásznak. 

Velük szemben a nomádok kicsi, 2-6 egyedből álló rajokat alkotnak, jóval ritkább a csoporttagok közötti kommunikáció, és szinte folyamatosan vándorolnak.

A nomád kardszárnyú delfinek azok, amelyek nagy testű és többnyire melegvérű prédát zsákmányolnak. A kardszárnyú delfinek rendkívül intelligensek és a családtagok között nagyon szoros a kötődés.

Hirdetés

Forrás