Politika | 2022. 05. 16. – 19:59 |
Orbán Viktor miniszterelnök (középen) leteszi esküjét az Országgyűlés ülésén 2022. május 16-án. MTI/Máthé Zoltán

Hirdetés

Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz, a legfontosabb feladat, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, miközben nem fogad el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat – jelentette ki Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben, miután a parlament újraválasztotta miniszterelnöknek.

A miniszterelnök szerint ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz, a legfontosabb feladat, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, miközben nem fogad el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat.

Orbán Viktor szerint ellenfeleik gondoskodtak róla, hogy a választás soha nem látott nemzetközi és hazai ellenőrzés mellett történjen. Mindenki láthatta, hogy „Magyarország olyan ország, ahol nem történnek, nem történhetnek választási visszaélések” – jelentette ki.

A kormányfő szerint elgondolkodtató, hogy éppen akkor aratták a legnagyobb arányú győzelmüket, amikor a legnehezebb terepen kellett megmérkőzniük. „Összeállt ellenünk a hazai baloldal és nemzetközi szövetségeseik, politikusok, pénzemberek és a média is”, Brüsszel és Soros György is “a mi bukásunkra játszott” – fogalmazott.

A kormányfő emlékeztetett: az évtized a koronavírus-járvánnyal kezdődött és háborúval folytatódott. A háború és a válaszként adott európai szankciós politika energiaválságot idézett elő, az energiaválság és az amerikai kamatemelések együtt elhozták a magas infláció korszakát, és mindez együtt el fogja hozni a recesszió, a gazdasági visszaesés időszakát, amikor a gazdasági teljesítmény csökkenése, stagnálása és csekély emelkedésének évei váltogatják majd egymást Európában – fejtette ki.

Egy háborús évtized képe bontakozik ki a szemünk előtt

Orbán Viktor hangsúlyozta: “egy háborús évtized képe bontakozik ki a szemünk előtt”. Szerinte a háborús évtized képéhez hozzátartozik “a nyugati világ meg-megújuló öngyilkossági hullámai”. Az öngyilkossági hullámhoz sorolta “a nagy európai lakosságcsere programot”, amely a hiányzó európai keresztény gyermekeket más civilizációból érkező felnőttekkel, migránsokkal akarja pótolni.

Idesorolta “a genderőrületet”, amely szerinte úgy fogja fel az embert, mint identitásának, ideértve szexuális identitásának megteremtőjét. Úgy összegzett: egyszerre sújtják az országot gazdasági bajok, háborús veszélyek, Európa belső szellemi gyengesége és Brüsszel politikai tévedései.

  • Jelezte, a következő kormány különösen számít a történelmi egyházak híveinek közösségeire, amelyek létezése önmagában is nagy érték Magyarországnak.
  • Orbán Viktor beszélt arról is, hogy látja az újraéledő nemzeti összetartozás lelki és fizikai lenyomatait szerte a Kárpát-medencében. Ez nemcsak a határon túl élő magyaroknak jó, de erősíti az egyetemes magyarságot és az anyaországot is.

A következő évtized legfontosabb feladatának nevezte Orbán Viktor azt, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból

A miniszterelnök az orosz-ukrán háborúról azt mondta, annak nem lett volna szabad elkezdődnie. Szerinte Európának ma semmilyen eszköze nincs a szomszédjában zajló konfliktus kezelésére, ezért erő és eszközök híján a kontinens vezetői meg vannak győződve arról, hogy a szankciók segítségével térdre lehet kényszeríteni Oroszországot. Ez lehet, hogy papíron lehetséges és számos “papírpolitikus” le is tett elméleti bizonyítékokat – mondta Orbán Viktor, akinek emlékei szerint nem volt olyan kontinentális zárlat, amely eredményes lett volna, de olyat látott, amelybe az bukott bele, aki kitalálta.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy az ország NATO-tagsága sohasem volt olyan fontos, mint most, az orosz-ukrán háború idején. Kifejtette: az oroszok a háborút sorozás nélkül is megvívható katonai akciónak nyilvánították, vagy “végtelenítették”, az amerikaiak pedig a második világháborúból ismert kölcsönbérleti törvénnyel Ukrajna korlátlan hadianyag- és hadieszköz-finanszírozása mellett döntöttek. Ez így együtt a lehető legrosszabb kombináció – mondta.

A következő évtized legfontosabb feladatának nevezte Orbán Viktor azt, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, valamint megvédje az ország békéjét és biztonságát.

Elmondta, felfogása szerint aki fegyvert szállít, „fél lábbal már benne is van a háborúban”. Úgy fogalmazott, „mi a béke mellett állunk, a béke épít, a háború rombol”, ezért azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akarunk. Jelezte, ki fog tartani álláspontja mellett.

Orbán Viktor leszögezte azt is: az orosz-ukrán háborúban Ukrajna a megtámadott és Oroszország a támadó, ezért Magyarország támogatja Ukrajnát, és történelmének legnagyobb humanitárius segélyakcióját indította el.

A Brüsszellel fennálló vitákra és az EU témájára rátérve leszögezte: Magyarország az Európai Unió tagja, és érdeke, hogy a következő évtizedben az is maradjon. Ugyanakkor rögzítette azt is: Magyarország nem fogad el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat.

Azt mondta: Brüsszel nap mint nap visszaél a hatalmával, és “csupa olyasmit akar ránk kényszeríteni, ami nekünk rossz és tőlünk idegen”. Hozzátette: Magyarország “az élni és élni hagyni elv” jegyében “toleranciaajánlatot” tett a migráció, a gender és legutóbb az olajembargó ügyében is, azonban ezeket visszautasították.

„De mi továbbra sem adjuk fel a határok védelmét, nem bontjuk le a kerítést és nem engedünk be migránsokat, megvédjük a családjainkat, a genderaktivistákat nem engedjük be az iskoláinkba, nálunk az apa férfi, az anya nő, gyerekeinket pedig hagyják békén. Kitartunk Magyarország békéje és biztonsága mellett, és nem fogadunk el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat” – jelentette ki a miniszterelnök.

Úgy értékelt: Brüsszel ma a tagállamok, így Magyarország szuverenitásának visszaszorítására törekszik és a nemzetek Európája helyett egy új európai birodalmat, az Európai Egyesült Államokat igyekszik felépíteni. Emellett – folytatta – a kulturális távolság, már-már elidegenedés egyre nő Európa nyugati fele és Magyarország között.

  • Mit keresünk az Európai Unióban? – tette fel a kérdést a kormányfő, amelyre azt felelte: “az álmainkat”, a szabad és egyenlő nemzetek közösségét. “, A hazák hazáját, a demokráciák demokráciáját”, a szellem csúcsait ostromló Európát.
  • Úgy fogalmazott: nem azért vagyunk tagok, mert az unió olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne, mert egy ilyen Európa adja a legtöbb esélyt egy független és szabad Magyarország számára.
  •  Megerősítette, hogy a következő évtizedben Magyarországot az unióban látják, amint elszántan harcol a jogiért és szövetségeseket keres az unió megújításához.

Az eredményekről szólva a nagy előretörés évtizedének nevezte a 2010 és 2020 közötti időszakot.

Sorolta azokat a gazdasági eredményeket, amelyekben az ország dobogós volt az unióban, a többi között a munkahelyek számának növelésében, a beruházások vagy a minimálbér növelésében vagy az adócsökkentésben. Rámutatott arra is, hogy fejlettségben Görögországot és Portugáliát is megelőzzük.

Arra is kitért, hogy az orosz-ukrán háború okán több stratégiai döntés is felértékelődött, a többi közt a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztéséé, amely pótolhatja a lerombolt ukrajnai szállítási útvonalakat, vagy a déli gázvezetéké, amely az Ukrajnán át haladó gázvezetékeket helyettesítheti.

Bekövetkezhet az energiaellátás válságkorszaka is – hangsúlyozta -, amelyben azok lesznek biztonságban, akik maguk állítják elő energiaszükségletük fedezetét. Ezt teszik majd lehetővé az új paksi blokkok és a napenergia-beruházások, amelyeket a miniszterelnök nemzetbiztonsági szempontból kulcsfontosságúnak nevezett.

Az ország termékeinek háromnegyedét Európába adja el, de a legmodernebb beruházások a Távol-Keletről érkeznek. Ez a két lábon állás teszi válságállóvá a magyar gazdaságot – folytatta -, ahogy felkészültünk az autóipar forradalmi megújulására is, és hamarosan jelentős akkumulátor-exportőrökké válik az ország, de Magyarország élelmiszerből is kétszer annyit állít elő, mint a szükséglete – sorolta.

Azt mondta: az előttünk álló évtizedben az alacsony adók, a fizikai biztonság, a fejlett közúti és vasúti útvonalak, valamint a politikai stabilitás lesznek a fő érvek a beruházásokért folytatott versenyben, amelyekben az ország jól áll – emelte ki -, így a gazdasági stratégia továbbra is a beruházások magas szintjére épít.

Kijelentette: nehéz körülmények közepette is vállalja, hogy Magyarország előre fog menni és nem hátra.

A kormányfő hangsúlyozta: a most megalakítandó kormány vállalása az, hogy a kibontakozó európai válság idején is megőrzi a legfontosabb eredményeket, és nem adja fel a fontos célokat.  „Megvédjük a teljes foglalkoztatottságot, megvédjük a családtámogatásokat, vállalom, hogy megvédjük a nyugdíjak értékét, a rezsicsökkentést is”- hangsúlyozta.

Orbán Viktor a mai fiatal nemzedéket a legnagyobb értéknek és erőforrásnak nevezte.

A kormányfő beszédében kitért arra is, hogy a Kárpát-medencét az itt élő népekkel és országokkal együttműködve a világ legjobb helyévé kell változtatni. Ez közös érdeke a szlovákoknak, ukránoknak, románoknak, szerbeknek, horvátoknak, szlovénoknak és magyaroknak – mondta. Ezért a jövőben sem ülünk fel se provokációknak, se megosztási kísérleteknek – jelezte, arról biztosítva a szomszédos országokat, hogy számíthatnak a magyarokra, rendületlenül hiszünk a kárpát-medencei népek közös jövőjében.

Orbán Viktor arról is beszélt: Magyarországra ma nem a népessége, hadserege vagy gazdasági ereje miatt irányul szokatlan mértékben a nyugati közvélemény figyelme, hanem azért, mert Lengyelország mellett Magyarország vált a nyugati világ utolsó keresztény, konzervatív bástyájává. Mást gondolunk a világról és a jövőről, mint a „liberális, globalista fősodor”, és másként építjük az országunkat, mint ahogy ők teszik a sajátjukkal. Akár meg is férhetnénk egymás mellett, de Brüsszel ma kizárólagosságra törekszik – értékelt a kormányfő, úgy fogalmazva: azt mondják, a politikát, az országvezetést, sőt Európát is csak egy módon lehet elképzelni és művelni, „aki nem lép egyszerre, vizsgálatot kap estére”. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország ez ellen lázad.

Hozzátette: egyre többen érzik úgy, hogy Magyarország a béke szigete. Reményt akarunk adni másoknak is, hogy a keresztény életfelfogás, a hazaszeretet, a nemzeti politika nem a múlt, hanem a jövő – mondta.

Harminc éve azt gondoltuk, Európa a jövőnk, ma azt gondjuk, mi vagyunk Európa jövője – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Hirdetés

Forrás