Politika | 2022. 05. 18. – 08:30 |
Az Európai Unió nem fogja hagyni, hogy Ukrajna kifogyjon katonai felszerelésekből, fontos, hogy Kijev "megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben" - jelentette ki Josep Borrell. Fotó: Internet

Hirdetés

Az Európai Unió nem fogja hagyni, hogy Ukrajna kifogyjon katonai felszerelésekből, fontos, hogy Kijev "megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben" - jelentette ki az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, az EU-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását követően kedden.

Josep Borrell sajtótájékoztatóján aláhúzta: a tagállamok képesek továbbra is segítséget nyújtani Ukrajnának, hogy folytani tudja "hihetetlen ellenállását" Oroszországgal szemben - írja az MTI.

Kijevnek szüksége van a katonai felszerelés pótlására, ugyanis területén az Oroszország indította háború folytatódik, sőt - mint mondta - a fordulópontjához érkezett.

Az uniós támogatás jelentősen növeli az ukrán hadsereg harctéri kapacitását - emelte ki a főképviselő. Állítása szerint az orosz csapatok és eszközök veszteségi aránya jelentős, ugyanakkor - vélte - nem lehet megmondani, hogy "Oroszország meddig képes ellenállni Ukrajnának".

"Ha a számok és a jelentések igazak, akkor Oroszország elképesztő veszteségeket szenvedett, hadseregének 15 százalékát elvesztette Ukrajna megszállása során, ami világrekordot jelent" - fogalmazott.

Finnország és Svédország NATO-csatlakozási törekvéseivel kapcsolatban a főképviselő hangsúlyozta: a két ország az Európai Unió teljes támogatására számíthat.

"Biztos vagyok abban, hogy a két ország minden tagállamtól erős támogatást kap,

mert NATO-tagságuk növeli az egységünket, és erősebbé tesz minket" - fogalmazott.

Azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn közölte: a NATO Finnországgal és Svédországgal történő bővítése nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszországra, Borrell azt mondta: megértette és örül az orosz elnök szavainak.

Beszélt arról is, hogy az uniós tagországok védelmi miniszterei a keddi tanácsülés során egyetértetek abban, hogy az EU-nak többet kell költenie biztonságának szavatolására. Szavai szerint az EU-nak gyorsabban és hatékonyabban, valamint megelőző jelleggel kell reagálnia a krízishelyzetekre. Közölte: a tagországok 2009 és 2018 között 160 milliárd euróval kevesebbet fordítottak katonai beruházásokra, ami - mint mondta - "egy csendes leszerelési folyamatot jelent".

Az ukrajnai háború azonban rávilágított a katonai kiadások elmaradása okozta hiányosságokra és a készletek feltöltésének fontosságára - mondta.

"A jelenlegi biztonsági helyzetben többet és többet kell költenünk a biztonságunkra" - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Hirdetés

Forrás

MTI