„Ez a legmélyebb élelmezési válság a második világháború óta” – fogalmazott egy szakértő az ukrán-orosz konfliktus kapcsán kirobbant válságról. Afrikában ugyanis sokan maradnak élelem nélkül, mert az ukrán búza – a harcok miatt – nem jut el hozzájuk. Vagy ha el is jut valamennyi, az megfizethetetlenül drága lesz. Az élelmiszerhiány pedig újabb migrációs válságot indíthat el – közölte az M1 Híradója.
Egy hete annak, hogy egy rakétatámadásban megsemmisült a mikolajivi kikötő teljes gabonakészlete.
Háromszázezer tonna búzát és kukoricát tároltak a silókban.
Az ország egyik legjelentősebb kikötővárosában, Odesszában pedig bennragadt a tavalyi termény. Jönne az új, de nincs hova kirakodni a régi miatt, amelyet hajókkal, az aláaknázott kikötő és az orosz blokád miatt nem lehet elszállítani. Pedig ebből, és a többi kikötőkből a háború előtt havonta ötmillió tonna gabonát tudtak exportálni.
„A tavalyi betakarításból még ma is körülbelül húszmillió tonna gabona van Ukrajnában. És más mezőgazdasági áruk, amelyeket nem sikerült kiszállítanunk” – mondta az odesszai hajózási vállalat egyik vezetője.
A gabona egy részét kénytelenek kamionokkal és vasúton átszállítani, előbb Romániába, onnan pedig hajóval tovább célországokba, de még ezen erőfeszítések mellett is legfeljebb havi 2,5 millió tonnára növelhetik az exportot.
Az ukrán földművesek tehetetlenül nézik, hogyan veszik el a termésük. A frontvonalon fekvő földjeiket ugyanis nem tudják megművelni. Az Ukrán Katasztrófavédelem szerint 300 ezer négyzetkilométert, vagyis egy Olaszországnyi területet kell aknamentesíteni, ami évekig is eltart.
Pedig világszerte félmilliárd ember függ az ukrán élelmiszerexporttól.
Ez több mint Ukrajna lakosságának tízszerese. A háború és az Oroszország elleni nyugati szankciók miatt a gabona, az étolaj, a műtrágya és az energia ára is megugrott. Mindez globális élelmiszerválsággal is fenyeget, mivel Oroszország és Ukrajna adja a világ búzakínálatának közel egyharmadát.
Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos fenyegetések miatt hétfőn összeülnek az uniós külügyminiszterek. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azzal vádolta meg a moszkvai vezetést, hogy az ukrán gabona exportjának megakadályozásával háborús övezetté változtatta a Fekete-tengert.
„Nagy gazdasági világválsággal állunk szemben, és azt látjuk, hogy ez az Ukrajna elleni háború az egész világot sújtja. Azzal fenyeget, hogy megtöri a globális egyensúlyt, és elveszíti azt az erőfeszítést, amit eddig elértünk az éhezés elleni küzdelemben” – mondta a főképviselő, aki szerint a háború nem korlátozódik az európai színtérre, hanem globális hatásai vannak az éhezésre is.
Leginkább az afrikai kontinensen érződik az orosz és az ukrán gabona hiánya.
A 103 millió lakosú Egyiptom most igyekszik saját erőből elegendő gabonát termeszteni, hiszen az ország már az élelmiszerválság küszöbén áll. Eddig búzaimportjának 80 százaléka Oroszországból és Ukrajnából származott. Jelenleg az év végéig lesz elegendő búzájuk.
A szubszaharai afrikai országokban már be is következett a katasztrófa.
Szomália például – a csillagászati árak miatt – nem tudja máshonnan beszerezni a gabonát, az országot emellett sosem látott szárazság sújtja, és még a külföldi segélyek is megcsappantak, hiszen például az európai országok a támogatások nagy részét az ukrán menekültek megsegítésére fordítják. A héten a Világélelmezési Program munkatársa azt mondta: ez a legmélyebb élelmezési válság a második világháború óta.