Hirado.hu
| 2022. 06. 24. – 16:30 |

Ez egy olyan döntés, amely a háború közepette számos kihívást jelent Kijev és Európa számára

 Ez egy olyan döntés, amely a háború közepette számos kihívást jelent Kijev és Európa számára. Fotó: Internet

Hirdetés

Ez az első lépés egy nagyon hosszú úton – írta a Le Monde azokban az órákban, amikor az európai vezetők meghozták a döntést arról, hogy tagjelölti státuszt adak Ukrajnának és Moldovának. Ez egy olyan döntés, amely a háború közepette számos kihívást jelent Kijev és Európa számára – olvashatjuk az elemzésben.

Ez a státusz, amely hivatalosan megnyitja a lehetséges tagságról szóló tárgyalásokat, egy olyan folyamat kezdete, amely több évtizedig is eltarthat – így kommentálta a Le Monde azt a csúcstalálkozót, amelyen az Európai Unió tagországainak vezetői végül megállapodtak Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszának megadásáról, közli a Hirado.

Egy ilyen kérelem hosszú folyamatot foglal magában

A lap emlékeztet: február 28-án, négy nappal azután, hogy az Orosz Föderáció megszállt ukrajnai területeket, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt kérte, hogy „különleges eljárás” keretében országa csatlakozhasson az Európai Unióhoz. Néhány héttel később, márciusban az elnök hivatalosan is benyújtotta országa tagfelvételi kérelmét.

A valóságban nincs gyorsított eljárás az uniós tagsághoz – emeli ki a lap. Egy ilyen kérelem hosszú folyamatot foglal magában, amely a kérelemnek az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Tanács (a tagállamok) általi elfogadásával, majd az Európai Tanács (az állam- és kormányfők) általi hivatalos, egyhangúsággal történő jóváhagyásával kezdődik.

Összehasonlításképpen: Szerbiának, amely 2009-ben nyújtotta be kérelmét, 2012-ig kellett várnia a tagjelölti státusz elnyerésére, és 2013-ig kellett várnia a tárgyalások megkezdésére. Több balkáni országhoz hasonlóan Szerbia is várakozik az EU kapujában. Albániához, Észak-Macedóniához és Montenegróhoz hasonlóan a tagságának megerősítése még mindig nem történt meg, a tárgyalások folyamatban vannak. A legemblematikusabb példa Törökország, amely 1987-ben jelentkezett, 1999-ben jelöltnek nyilvánították, és 2005-ben kezdte meg a tárgyalásokat, amelyek jelenleg holtponton vannak.

Három hónappal a kérelem benyújtása után az Európai Bizottság volt az első szerv, amely június 17-én jóváhagyta, hogy Ukrajna megkapja az uniós tagjelölti státuszt. „Az ukránok készek meghalni európai törekvéseikért. Azt akarjuk, hogy velünk együtt éljék meg az európai álmot” – mondta Ursula von der Leyen, aki az ukrán zászló színeiben sárga kabátot és kék inget viselt – idézi fel a francia baloldali lap a történteket, ezt is idézve az Európai Bizottság elnökétől: „Ukrajna az európai szabályok, normák és szabványok mintegy 70 százalékát már átvette”.

A túl gyors csatlakozások, például Bulgária és Románia túl gyors csatlakozása miatt, amelyek mostanra már korrupcióval fertőzöttek, ezért Brüsszel el akarja kerülni a problémás országprofilokat.

„Ez a jelöltstátusz visszafordítható” – mondta egy magas rangú tisztviselő a Le Monde-nak június elején. Bár ezt a státuszt meg kell adni Kijevnek, az Európai Tanács dönthet úgy, hogy visszavonja.

Miután a tanács jóváhagyta Ukrajna kérelmét, az Európai Bizottságnak előcsatlakozási stratégiát kell kidolgoznia Kijevvel. „A folyamatnak ez a szakasza magában foglalja egy támogatási program és pénzügyi támogatás létrehozását, amely lehetővé teszi a tagjelölt ország számára, hogy végrehajtsa az európai joganyagba való integrációhoz szükséges közigazgatási, politikai és gazdasági reformokat” – magyarázza Georgina Wright, a Montaigne Intézet munkatársa.

„Az EU-csatlakozásra való felkészülés nem csupán az európai jog másolásából és beillesztéséből áll” – figyelmeztet Sébastien Maillard, a Jacques-Delors Intézet igazgatója, rámutatva, hogy az ukrán gazdaság „dezoligarchizálására” lesz szükség.

Harminc éve nem tapasztalt kihívás

Ukrajnáról a lap így vélekedeik – a cikk megjelenésekor ugyanis még nem volt ismert az európai vezetők döntése: amennyiben az ország  felvételt nyer a világ legnagyobb kereskedelmi tömbjébe, akkor területét tekintve a legnagyobb, népességét tekintve pedig az ötödik legnépesebb ország lenne a közösségben. Ez hatással lehet az erőviszonyokra, mivel Ukrajna nagyon erős képviselettel rendelkezhet az Európai Tanácsban és a Parlamentben” – áll a cikkben.

A 27 tagú EU jelentős változások előtt áll, nem másként, mint az 1990-es években a volt kommunista kelet-európai országok befogadásáról hozott döntések időszakában – összegezte a várható változásokat a Le Monde.

Hirdetés

Forrás


Ha tetszett önnek a cikk, akkor kattintson az alábbi gombokra!

Kövessen minket a Facebook és  Instagram oldalainkon!

Iratkozzanak fel a Telegram és a Google News csatornáinkra.

Orosz-ukrán háború: legfrissebb hírek