Hirado.hu
| 2022. 06. 26. – 09:00 |

A régészek szinte versenyt futottak az idővel, hogy minél több épületet dokumentáljanak, mielőtt újra víz alá merül a város

A régészek szinte versenyt futottak az idővel, hogy minél több épületet dokumentáljanak, mielőtt újra víz alá merül a város. Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Hirdetés

A régészek szinte versenyt futottak az idővel, hogy minél több épületet dokumentáljanak, mielőtt újra víz alá merül a város.

A kutatók szerint a város a Kr. e. 15-13. századi ókori mezopotámiai Mitanni Birodalom fontos központja, Zakhiku lehet. A 3400 éves település maradványai a moszuli víztározóból kerültek elő, miután az év elején az Irakban pusztító súlyos aszály miatt leapadt a vízszint – írja a CNN-re hivatkozva a Hirado.

Kurd és német régészek januárban és februárban tárták fel a települést a moszuli gátnál a Tigris folyó mentén, az észak-iraki kurdisztáni régióban.

A projekt célja, hogy megőrizzék a terület kulturális örökségét a jövő generációi számára.

A régészeti lelőhely, Irak kurdisztáni régiójában, Kemunében található, mely a feltételezések szerint a bronzkori Zakhiku városa, a Mitannni Birodalom egyik fő csomópontja volt.

A mintegy 2000 négyzetméteres palota maradványait már 2010-ben felfedezték, és 2018-ban, mikor egy aszályos időszakban szárazra került, fel is tárták. A többi épületet azonban most sikerült feltárni – írta a Szoljon.hu.

Az ókori város mára újra elmerült, de a kutatóknak sikerült katalogizálniuk az ősi város nagy részét.

A felfedezések egy része tornyokkal és falakkal kiegészített erődítmény, valamint egy több emelet magas raktárépület. Zakhiku azonban Kr. e. 1350 körül földrengést szenvedett, és a felső falak egyes részei összeomlottak és beborították az épületeket, a régészek feltételezik, hogy a vályogtéglából készült falak ilyen jó állapotban megmaradtak.

A régészek öt kerámiaedényt találtak, amelyekben több mint száz agyag ékírásos tábla volt, amelyek a földrengés utáni időszakra nyúlnak vissza.

Egy sajtóközlemény szerint feltehetően a közép-asszír időszakból származnak, amely időszámításunk előtt 1350-től 1100-ig tartott.

A régészeti helyszín konzerválása érdekében a feltárt épületeket teljesen beborították szorosan illeszkedő műanyag fóliával, és kaviccsal fedték le, hogy ne károsítsa a visszatérő víz.

Hirdetés

Forrás


Ha tetszett önnek a cikk, akkor kattintson az alábbi gombokra!

Kövessen minket a Facebook és  Instagram oldalainkon!

Iratkozzanak fel a Telegram és a Google News csatornáinkra.

Orosz-ukrán háború: legfrissebb hírek