Kultúra | 2022. 06. 04. – 17:39 |
A Beregszászi Kossuth Lajos Líceumban ez évben 37 végzős vállára akasztották fel az útravaló tarisznyát. Fotó: Kovács Erzsébet

Hirdetés

Nem mindennapi tanévet sikerült zárni idén. A Covid már két éve keseríti mindennapjainkat. A pandémia miatt iskoláinkban leginkább online tanultak gyermekeink. 2022 év elején, amikor végre beindult a jelenléti oktatás, azt hittük, végre fellélegezhetünk. Ám a háború mindent felülírt. Minden elismerés megilleti azokat a pedagógusokat, diákokat, akik ebben a nehéz helyzetben is eredményes munkáról adhattak számot tanévzáráskor. Bár idén ennek megtartása is sokáig kétséges volt, hála Istennek, hogy az érettségizők ünnepélyes keretek között vehettek búcsút alma materüktől.

A Beregszászi Kossuth Lajos Líceumban ez évben 37 végzős vállára akasztották fel az útravaló tarisznyát. A június 3-án megtartott ballagási ünnepségen elsőként a tanév végét bejelentő igazgató asszony, Zseltvay-Vezsdel Emese köszöntötte a végzősöket, aki Kassák Lajost idézve abbéli reményének adott hangot, hogy „aki egyszer nálunk volt, az többé sohasem mehet el tőlünk egészen”.

„Nincs szebb kora az emberiségnek, mint az első ifjúság évei. Azon láncok, melyek akkor köttetnek, nem szakadnak el örökké, mert nem a világban kerestünk még akkor barátokat, hanem barátainkban leltük fel az egész világot” – kezdte köszöntőjét Kölcsey szavaival Beke Mihály András, Magyarország Beregszászi Konzulátusának megbízott vezetője. – Ebben a nehéz helyzetben ti a sulin kívül az élet iskoláját is kijártátok, és férfiasan helytálltatok, fogalmazott a diplomata, aki Kosztolányi gondolataival kívánt eredményes utat a ballagóknak: „Hódítsátok meg az egész világot!”

Babják Edit, a Beregszászi Városi Oktatási Osztály vezetője arra kérte a végzős diákokat, hogy soha ne hagyják abba a tanulást, minden nap tanuljanak valami újat, hisz a tudást senki nem veheti el tőlük. S erre igazán nagy szükségük lesz a jövőben, hisz nagy feladat vár rájuk: ennek a generációnak kell megjavítani, ami elromlott, s építeni egy boldogabb, szebb világot.

A felnőtté váláshoz próbákon keresztül vezet az út, ám az Istenhez való ragaszkodás, a hit átsegít minden nehézségen, fogalmazott Margitics János református lelkész, aki a 125. zsoltár első versét helyezte a végzősök szívére: „Akik az Úrban bíznak, olyanok, mint a Sion hegye, amely nem inog, hanem örökre megáll”.

Marosi István görögkatolikus parochus a Bojtorján zenekar Csavargódalából vett idézettel kezdte köszöntőjét: „A nagy folyók mind elérik a tengert”. Arra biztatta a fiatalokat, hogy az élet tengerén legyenek bátrak, kitartóak, ne rettenjenek meg a nehézségektől, tudják megülni a hullámokat és fennmaradni a vízen. Ebben vezeti őket is – akárcsak a hajósokat és egykoron a bölcseket és a pásztorokat – a csillag. Nekünk is erre a csillagra, Isten vezetésére kell figyelnünk, mondta.

Huszti Kacsur Andrea osztályfőnök egy tanmesével bátorította diákjait, amelynek tanulsága: bármilyen adottságokkal is rendelkezünk, bátran vagy bátortalanul, találomra vagy logikusan gondolkodva, esetleg a helyzetet átlátva választunk utat – feladatunk és elhívásunk van, s azon az úton bátran elindulva megtaláljuk hivatásunkat, miközben másoknak is segítünk.

A továbbiakban a végzősök mondtak köszönetet tanáraiknak, szüleiknek, illetve a stafétát átvevő tizedikesek búcsúztak a ballagóktól. Versek, énekek hangoztak el, oklevelek átadására került sor, majd a végzősök búcsúdala zárta az ünnepséget. A tanári kar pedig énekben fogalmazta meg a legfontosabb kívánságot: „Legyen áldás az úton, amit ma kezdesz el, kérjük oltalmazzon meg, és adjon néked erőt, utadon vezessen, formáljon, szeressen, legyen a te őriződ!”.

Marton Erzsébet

Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 26. évfolyamának 23. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Ha tetszett önnek a cikk, akkor kattintson az alábbi gombokra!