Közélet | 2022. 07. 03. – 09:55 |
Nemes Dianna fontosnak tartja a szakmai fejlődést annak érdekében, hogy magas színvonalú munkát végezhessen.

Hirdetés

A szépségre való törekvés nem újkeletű dolog, az ókorban is sok példa mutat erre. Manapság meg már szinte el sem tudjuk képzelni az életet szépségszalonok nélkül. S nem csupán egy-egy neves alkalomból keressük fel azokat, de az ápolt külső biztosítása érdekében legalább havonta megjelenünk ott.

Nemes Dianna – aki a beregszászi Erzsébet Ház szépségszalonban várja kedves vendégeit – fontosnak tartja a szakmai fejlődést annak érdekében, hogy magas színvonalú munkát végezhessen. Vele beszélgettünk kezdetekről, kihívásokról.

– Hogyan indult a fodrász karrierje?

– Nagymuzsalyban születtem, tanulmányaimat is a helyi középiskolában végeztem. Az iskola után két irányvonal foglalkoztatott leginkább – az egyik a sport, a testnevelés volt, a másik a fodrászat. Annak érdekében, hogy az elsőt megvalósítsam és tornatanár lehessek, érettségi után ukrán nyelvből és biológiából tettem emelt szintű vizsgát, de sajnos ez nem sikerült. Ám nem csüggedtem el, még abban az évben, 2009-ben jelentkeztem Beregszászban egy négyhónapos fodrász tanfolyamra, melyet sikeresen el is végeztem. Az oklevelem megszerzését követően otthonomban fogadtam a szépülni vágyókat. Egy idő után, több kudarcot megélve, azt éreztem, hogy nem tudok eleget nyújtani a vendégeimnek, így felhagytam a munkával. Ezt követően a beregszászi rádiógyárban dolgoztam közel másfél évet. Be kell vallanom, nem volt könnyű feladat, emiatt felmondtam. Mivel azonban a fodrászat iránti lelkesedésem nem csökkent, saját indíttatásból elkezdtem különböző fonásokat, frizuramegoldásokat próbálgatni, ezeket magamtól, gyakorlások útján tanultam meg. Majd úgy döntöttem, hogy az internetet böngészem, és oktató videókat nézegetve fejlesztettem tovább tudásomat.

– Majd belekóstolt a szalonok világába.

– 2019-ben a Vivien szalonban Balogh Mariannánál végeztem el egy tanfolyamot, hogy fejlesszem tudásomat. Ekkor még nem volt késztetésem arra, hogy szalonban dolgozzam, de a fodrásznő biztatott, hogy próbáljam ki. Így elsőként a már említett Vivienben kezdtem el dolgozni. Sokat köszönhetek az ottani főnökömnek, Kun Mónikának, akitől rengeteget tanulhattam. Hálás vagyok neki, hisz, ha ő nem segít ezen az úton, akkor ma nem lehetnék az, aki. Emlékszem, az első menyasszonyi frizurámnál nagyon izgultam, de végül jól sikerült, és az ara is elégedetten távozott. Kezdetben nehezemre estek a fonások, mára azonban azok lettek a kedvenceim. Időközben munkahelyet váltottam, közel egy éve már az Erzsébet Házban vagyok megtalálható. Összességében elmondhatom, hogy nem bántam meg a döntésemet, miszerint fodrászként helyezkedek el.

– Mit kérhetnek öntől a vendégek?

– Mára elég széles palettával rendelkezem. Kérhetnek tőlem különböző alkalmi frizurákat, kontyokat, emellett a hajfestések terén is sok megoldást tudok ajánlani. A hajszerkezetet erősítő kezelések közül is választhatnak – keratinos hajegyenesítés, botox hajfeltöltés. Emellett igény szerint hajhosszabbítást is végzek, afrofonásokat készítek, glitter szálakat teszek fel. Egyik új szolgáltatásom jelenleg az afro sapka megvalósítása.

– A folyamatos szakmai fejlődést ön is preferálja.

– Úgy gondolom, hogy ebben a szakmában a folyamatos szakmai fejlődés kulcskérdés. Nap mint nap jelennek meg új technikák, megoldások, amelyeket meg kell tanulnunk annak érdekében, hogy eredményes munkát végezhessünk. A vendégek is igénylik az újdonságokat, amit igyekszem is megadni nekik.

– Az elmúlt időszak azonban megnehezítette a munkát.

– Nagy lendülettel vetettem bele magam a munkába, amikor berobbant a koronavírus, ez pedig nagyon megviselte az ágazatot. Kezdőként kerültem be a szalonba, amikor is a szigorítások miatt be kellett zárnunk – ez nem épp a megfelelő helyzet egy szakma indításához. De nem adtam fel. A karantén-szabályok enyhülésével szépen lassan kezdett magára találni a szépségipar, egyre több vendég lett, rendezvényeket is lehetett már tartani – ám ekkor kitört a háború. Mindenki megijedt, sokan elmentek, azoknak pedig, akik itthon maradtak, nem az az első teendőjük, hogy frizurát csináltassanak. Ezt persze meg is lehet érteni. Nekem is eszembe jutott a külföldre távozás, de aztán úgy döntöttem, hogy itt a hazám, itt kell megpróbálnom boldogulni.

– Mit jelent önnek a munkája?

– Nagyon szeretem a szakmámat. Ez nekem nem is munka, hanem kikapcsolódás, feltöltődés. Van, hogy kizárok mindent, és csak az alkotásra koncentrálok. Szeretek megfelelő időt szánni egy-egy frizura elkészítésére, mert akkor lesz igazán látványos.

Elégedettséggel tölt el, ha egy-egy munka után örömmel állnak fel a székemből a vendégek. Ez tesz teljessé.

Kurmay Anita

Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 26. évfolyamának 26. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Ha tetszett önnek a cikk, akkor kattintson az alábbi gombokra!

Kövessen minket a Facebook és  Instagram oldalainkon!

Iratkozzanak fel a Telegram és a Google News csatornáinkra.

Orosz-ukrán háború: legfrissebb hírek