HáziPatika.com

Megosztás


Sokan nagyon örülnek, hogy végre itt a nyár és lehet a napon sütkérezni, illetve minél több időt a szabadban tölteni. Arról viszont sokan megfeledkeznek, hogy a korlátlan napozás akár árthat is a bőrnek. A legelterjedtebb tévhitekről, a nap káros hatásairól és a fényvédelem előnyeiről Dr. Wenczl Enikővel, a Budai Egészségközpont bőrgyógyászával beszélgettünk.

A napfény pozitív hatásairól sokat hallottunk már. Hozzájárul az egészségünk megőrzéséhez, az elengedhetetlen D-vitamin termelődéséhez, sőt, a hangulatunkat is bizonyítottan javítja. De azzal sem mondunk újat, hogy a nap emellett károsan is hathat ránk, elsősorban a bőrünkre. És nem csupán a napégés az, amitől tartanunk kell - írja a Házipatika.com.

„A napfénynek valóban van gyorsan kialakuló hatása: a napégés. Sokkal fontosabbak és nagyobb figyelmet igényelnek azonban a hosszú távú hatásai, a bőröregedés és a bőrdaganatok, de a kettő között van összefüggés is” – mondta Dr. Wenczl Enikő, bőrgyógyász a HáziPatika.com-nak. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy sokan nem tudják, hogy az UV-sugárzásnak immunszupresszív hatása is van, ami azt jelenti, hogy csökkenti a bőr természetes ellenálló- és védekezőképességét. Ennek következményeként a szervezet fogékonyabbá válhat a bőrdaganatokra, de gyakran a herpeszvírus reaktiválódása is a napfény immungyengítő hatásáról árulkodik ajakherpesz vagy övsömör megjelenése formájában.

„Az évente javasolt bőrgyógyászati szűrővizsgálatok fontosságát tehát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen az időben felismert bőrrák sebészileg eltávolítható. Emellett az önvizsgálat és a megelőzés is fontos. Szerencsére nyáron nagyon sokan jelentkeznek szűrővizsgálatra, hiszen jobban szem előtt van a bőr és gyakran az egyik családtag az, aki elküldi a pácienst egy-egy furcsa bőrelváltozás véleményezésére, de van, hogy egész családok is megjelennek a rendelésen anyajegy-ellenőrzésre” – tette hozzá a bőrgyógyász.

Nincs kifogás, szükség van a naptejre

Mivel sokan arra hivatkozva nem használnak naptejet, hogy sötétebb bőrtónusúak vagy „nem leégős típusok”, a doktornő fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a fényvédőkrémek használata mindenkinek ajánlott, természetesen az egyéni jellemzők figyelembevétele mellett. „Akik sötétebb bőrtónusúak, azok szerencsésebbek, hiszen tovább maradhatnak napon, mint egy világos bőrű, anélkül, hogy leégnének. De ettől még nem védettek az ultraibolya sugárzás hosszú távú káros hatásai ellen, nekik is fontos odafigyelni a fényvédelemre” – mutatott rá a bőrgyógyász.

A naptej mellőzésének másik gyakori oka a szakember szerint az, hogy az utóbbi évtizedekben egyre divatosabbnak tartják a barna bőrt, és egyesek szinte bármit meg is tesznek, hogy elérjék azt. Ez a divat azonban igencsak károsnak mondható. Statisztikailag is kimutatható, hogy az utóbbi évtizedekben egyre több a bőrdaganatos eset, és ennek egyik oka Wenczl doktornő szerint a barna bőr szépségideálként való kezelése lehet. De természetesen az ózonpajzs vékonyodása és a szolárium széles körben elterjedt használata is hozzájárulhatott a bőrrákosok számának növekedéséhez.

Előfordulhat továbbá, hogy valaki azért nem használ naptejet, mert azt gondolja, a fényvédő gátolja a D-vitamin termelődését. Ezzel kapcsolatban a szakember arra figyelmeztet, hogy bár valamennyire valóban visszafoghatják a termelődést ezek a krémek, azonban – a lengébb öltözék és a gyakoribb szabadtéri programok miatt – már egy kevés napfény hatására is elegendő D-vitaminhoz juthat a szerveztünk, szóval inkább ne kockáztassunk, és kenjük be magunkat.

„A napbarnítottság nem az egészség jele”

A szakember a napozással kapcsolatos, legelterjedtebb és legveszélyesebb tévhitekre is kitért. Mint mondta, sokan úgy gondolják például, hogy a napfény erősíti az immunrendszert, illetve hogy a napbarnítottság az egészség jele. „De azt is gyakran hallom, hogy az emberek szoláriumozással szeretnék megerősíteni a bőr védekezőképességét, hogy ne égjenek le. Csakhogy a szoláriumnak teljesen más a spektruma, így a szoláriumozás néhány perce alatt megszerzett barnulás csak igen korlátozott védelmet nyújt a későbbi természetes napfény okozta leégés ellen.

Hasonlóan súlyos tévhit, hogy a szoláriumozással megelőzhetjük a melanoma kialakulását, vagy hogy a barnulás ezen módja »egészségesebb«, mint a napozás. Olyan, hogy »egészséges szolárium«, nincsen” – hangsúlyozta a doktornő.

Nyáron ezek a panaszok gyakoribbak

A bőrgyógyász arról is beszélt, hogy a tapasztalatai alapján a nyári hónapokban kevesebb atópiás dermatitiszes és pikkelysömörös beteg jelentkezik a szakrendeléseken, ezen betegségek panaszait ugyanis inkább a hideg, száraz idő súlyosbítja. Számtalan más probléma azonban fokozódhat a napfény hatására. A fentebb már említett herpeszkiújulás mellett sokan keresik fel ilyenkor a bőrgyógyászt például a rosacea, valamint egyes autoimmun bőrbetegségek felerősödése miatt. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy vitiligóval, vagyis pigmenthiánnyal küzdő személyeknek különösen oda kell figyelniük bőrük védelmére, hiszen a világosabb bőrterületek sokkal könnyebben leégnek és károsodnak, mint a normál bőr. Emellett mindenkit óva intett attól, hogy a világosabb foltokat megpróbálja „hozzábarnítani” a bőr többi részéhez. Sokakat érinthet továbbá a nap okozta csalánkiütés, valamint ügyelni kell az egyes növények vagy gyógyszerek által kiváltott fényérzékenységre is. Komoly bőrtünet, gyakran hólyagos égés lehet a vége például annak, ha a paszternák, a levendula vagy a füge illóolajával/nedvével érintkezik a bőr a napozás előtt. Ez különösen a kiskertben vagy mezőgazdaságban dolgozók körében fordul elő sűrűbben.

Vannak azonban olyan problémák is, amelyek nem hozhatók összefüggésbe az ultraibolya sugárzással, nyáron mégis szezonális panaszoknak számítanak, mint például a kullancs- vagy egyéb rovarcsípések. De ide sorolhatjuk például az uszodaszemölcsöt (ami egy vírusfertőzés), és a gombás bőrfertőzéseket (például napgomba, lábgomba, illetve a hajlatokban az izzadás miatt kialakuló gombásodás) is. A körömgombás páciensek is többen vannak ilyenkor – de nem azért, mert ez a probléma specifikusan nyáron jelenne meg, hanem inkább azért, mert a nyitott nyári cipőkben és a strandon jobban szem előtt vannak a lábkörmöket érintő elváltozások, így sokan csak most kezdenek el foglalkozni velük.

Nyáron a fesztiválszezon miatt a szexuális úton terjedő fertőzések is gyakoribbak, de sokan fordulnak szakemberhez kisebb-nagyobb sebeik felülfertőződése vagy nehezebb gyógyulása miatt is. A hőség velejárója lehet továbbá a lábdagadás megjelenése vagy fokozódása, amelynek hátterét szintén fontos kivizsgáltatni – tette hozzá a bőrgyógyász.