Az V. és a VII. század közötti időszakból származó, finom kidolgozású mozaikokat mutattak be a Gázai övezet középső részében egy gyümölcsöskertben. A mozaikot egy helyi gazda, Szalmán al-Nabahin fedezte fel az elmúlt hónapokban olajfaültetés közben.
Szakértők szerint a bizánci korból származó műremek az egyike a valaha Gázában talált legértékesebb archeológiai kincseknek - írja az origo.hu.
A mintegy 500 négyzetméternyi területen szétszórva található, együttesen 23 négyzetméternyi mozaik kivételes állapotban maradt fenn - mondta René Elter régész, a jeruzsálemi Francia Biblia és Régészeti Iskola kutatója.
A telken három helyen távolították el a földet, a legnagyobb lyukban 17 vadállat- és madárábrázolás látható, a másik kettőben geometriai ábrák.
Elter kivételesnek nevezte a bureidzsi felfedezést, mert nagyon szép, finom kidolgozású mozaikról van szó, másrészt máshol a Gázai övezetben nem található ilyen épségben megmaradt mozaik. A régész szerint a készítői minden bizonnyal drága alapanyaggal dolgoztak, amit a csillogó színek tanúsítanak. Becslése szerint a műremek az i. sz. szerint V-VII. században készülhetett.
A francia régész szerint a mozaik egy templom, vagy egy magánszemély villájának padozatát díszíthette. Egy részét megrongálták egy vén olajfa gyökerei.
Januárban egy építkezés munkásai egy kétezer éves római nekropolisz romjait fedezték fel Dzsabalíjában, a 2,3 millió lakosú palesztin terület északi részében.
A tengerparton húzódó enklávé az ősi időkben fontos útvonal volt Egyiptom és Levante között, ősi civilizációk számos maradványát őrzi a bronzkortól és iszlám korig és az ottomán birodalom koráig.