A 2022-es esztendő tizenkét hónapjában lehullott csapadékmennyiséget jelző szám – 467 mm – a költő szavaival élve, csupán kartotékadat. Mert miközben nemcsak a Kárpát-medencében, hanem az egész öreg kontinensen emberemlékezet óta nem tapasztalt aszályt kellett elszenvedniük az itt élőknek, ennek valamennyi súlyos következményével, végül is a meteorológiai statisztika a mögöttünk hagyott évet átlagosnak tekinti. Tessék csak nézni az utóbbi bő évtized erre vonatkozó adatait: 2011-ben évi 499 mm, 2012-ben 451 mm, 2014-ben 487 mm csapadék érkezett Beregvidékre. Viszont 2015-ben csupán évi 388 mm csapadékmennyiséggel kellett beérnünk. Igaz, 2016-ben 620 mm, a rá következő évben pedig 660 mm csapadékkal kárpótoltak az égiek. Majd az ezt követő években 500 mm körüli értékekkel kellett beérni.
– Hogy tisztán lássunk, ahhoz mégis csak a mért adatokat kell elemezni – mondja Fedinisinec Erzsébet, a Beregszászi Meteorológiai Állomás vezetője, aki a fenti adatokat a rendelkezésre bocsátotta. – Hogy megértsük, miként válhatott a soha nem tapasztalt értékű 2022-es példa nélküli aszályos év a statisztika szerint átlagossá, ahhoz ismét sorra kell venni a mögöttünk hagyott 12 hónap során lehullott csapadékmennyiséget. Tehát nézzük sorjában. Az elmúlt év januárja és februárja ebből a szempontból átlagosnak mondható, és még a márciust is a maga 13 mm-es igen gyenge teljesítményével kisebb kilengésnek foghattuk volna fel, amelyet az április a maga 64 mm-es bőséges hozamával részben kárpótolt is. Nos, májusban történik a vízválasztó, mert az aranyat érő esőt fentről tavaly nagyon szűken mérték. Az egész hónap folyamán a máskor megszokott 50-60 mm helyett annak kevesebb mint egytizede, 4,5 mm hullott. Ezt megtetézte a többi nyári hónap tragikusan gyenge csapadékhozama, melynek átlaga 15-18 mm között mozgott. Holott ilyenkor a mezőgazdasági kultúrák intenzív fejlődési szakaszának az idején a 60-70 mm lett volna az ideális. Ez a mérhetetlen szárazság tartott egészen az iskolakezdés hónapjáig.
Szeptemberben pedig már hiába kárpótolt bennünket a természet 119 mm csapadékkal, az már kultúrnövényeinken nem sokat segített. Talán csak annyira volt jó, hogy megnehezítse a napraforgó, a szója, no meg a szőlő betakarítását. Az október és a november ugyancsak az átlagos mennyiség alatti számokat produkálta, ám ilyenkor a két hónap folyamán lehullott 22-35 milliméternyi, 12-14 alkalommal érkező csapadék is azt az érzetet keltette, hogy végleg beköszöntött az esős évszak. Hogy végül is egy átlagos évet zárjunk, ahhoz jelentős mértékben járult hozzá a december a maga 90 milliméterével. Jámbor óhajként sokan megfogalmazzák, hogy milyen jó lett volna, ha a májusi 4,5 millimétert legalább 30-40 mm-rel pótolta volna a szeptember. No de jól tudjuk, hogy ez a vonat, vagy stílusosan szólva, ez az esőfelhő már elment…
– Lopakodó szélsőségek…
– A több mint 50 napon át tartó aszály talán a legjobb bizonyíték arra, hogy valamelyest megbolydult a világ körülöttünk. Bár nyomban hozzá teszem, hogy aki sok-sok évtizedekre visszamenő adatokkal dolgozik nap mint nap, az tudja, hogy gyakran, vagy kevésbé gyakran kileng az inga, tehát mindig találunk az átlagostól jelentősen eltérő adatot.
– Mint például a mostani melegrekorddal beköszöntő január.
– Melegrekordról ugyan még nem számolhatok be Beregvidék vonatkozásában, de azt elmondhatom, hogy a múlt év decemberének utolsó dekádja is meglepő adatokat produkált, mivel a hónap utolsó tíz napjában az átlaghőmérséklet 5 fokkal magasabb volt a megszokottnál. Ami pedig a 2023-as esztendő első napjait illeti, akkor ezeknek a napoknak a legmelegebb órájában 14-14,5 fokot mértünk. Gyorsan tegyük hozzá, hogy nem dőlt meg a melegrekord, mert például 2010. január elsején 15,3 fokot mutatott a hőmérő higanyszála. Az már inkább figyelemreméltó, hogy a Kárpátokban lehullott kevéske hó gyorsan elolvadt, mivel napközben még a kedvelt síparadicsomok környékén is 10 fok körüli hőmérséklet volt a jellemző. Íme, még egy tavalyi szélsőséges jelenség: szeptember második felében Gát környékén komoly jégeső hullott, most pedig félő, hogy a meleg hatására rügyezni kezdenek a gyümölcsfák. A tulipán, a nárcisz a védett helyeken már fejlődésnek indult, mint ahogy láttunk már novemberben virágzó orgonabokrot is. Azt nehéz megjósolni, hogy egyáltalán lesz-e idén huzamosabb ideig hó, ám tudjuk, hogy nálunk nem a január, hanem a február az év leghidegebb hónapja.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.
A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.
A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.
Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.
Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.
Több mint egy év után érkezett a tragikus hír: elesett Rudák Vaszil tereszvai katona.
A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.
A légvédelem az ország északi, déli és keleti régióiban 139 drónt hatástalanított, viszont 9 helyszínen 11 drón célba talált.
Még az év vége előtt megnyílhat mind a hat tárgyalási fejezetcsoport.
