Egy tanulmány szerint a késői étkezés három kulcsfontosságú módon befolyásolhatja közvetlenül a biológiai testsúlyszabályozásunkat: az elégetett kalóriák számán keresztül, az éhségérzetünk szintjén és azáltal, ahogyan a szervezetünk a zsírt raktározza.
Többféle összefüggést azonosítottak
Az elhízás mára több százmillió embert érint világszerte, ami értékes betekintést nyújt abba, hogy a kockázatát viszonylag egyszerű módon csökkenthetnénk: csupán azzal, ha néhány órával korábban fogyasztjuk el az ételeinket - írja az origo.hu.
Korábbi tanulmányok már összefüggést azonosítottak az étkezések időzítése és a súlygyarapodás között,
de a kutatók most közelebbről is meg akarták vizsgálni ezt a kapcsolatot, valamint a mögötte álló biológiai okokat.
Azokat a mechanizmusokat akartuk tesztelni, amelyek megmagyarázhatják, miért növeli a késői étkezés az elhízás kockázatát
– mondta Frank Scheer idegkutató, a bostoni Brigham and Women's Hospital munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Az általunk és mások által végzett korábbi kutatások kimutatták, hogy a késői étkezés összefügg az elhízás fokozott kockázatával, a testzsír növekedésével és a fogyás sikerének csökkenésével; meg akartuk érteni, hogy miért.
A Cell Metabolism című folyóiratban publikált kutatást szigorúan ellenőrizték és tizenhat, olyan résztvevőt vontak be, akiknek a testtömegindexe (BMI) a túlsúlyos vagy elhízott tartományba esett. Minden önkéntes két különböző, hat napig tartó kísérletbe kapcsolódott be, az alvásukat és az étkezésüket előzetesen szigorúan ellenőrizték, és az egyes tesztek között több hét telt el.
Hatással lehet a szervezet energiaegyensúlyára
Az egyik kísérletben a résztvevők szigorúan betartották a napi háromszori étkezést: reggeli 9 órakor, ebéd 13 órakor, vacsora 18 óra körül. A másik kísérletben a három étkezést későbbre tolták (az elsőt délután 13 óra körül, az utolsót este 21 óra körül).
A vérminták, felmérési kérdések és egyéb mérések segítségével a csapat számos megfigyelést tudott tenni.
Akik később étkeztek, azoknál a leptin hormon szintje – amely jelzi, hogy jóllaktunk – 24 óra alatt alacsonyabb volt, ami azt jelzi, hogy a résztvevők éhesebbnek érezték magukat. Ráadásul a kalóriák elégetése is lassabban történt.
A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a zsírszöveti génexpresszió – amely befolyásolja, hogy a szervezet hogyan raktározza a zsírt –
növelte a zsírszöveteket építő adipogenezis és csökkentette a zsírt lebontó lipolízis folyamatát, Itt az elhízás kockázatát növelő fiziológiai és molekuláris mechanizmusok kombinációját vették górcső alá.
Ezeket a hatásokat úgy különítettük el, hogy kontrolláltuk az olyan zavaró változókat, mint a kalóriabevitel, a fizikai aktivitás, az alvás és a fényexpozíció
– mutatott rá Scheer. – De a való életben számos ilyen tényezőt az étkezések időzítése is befolyásolhatja.
Az elhízás természetesen más egészségügyi problémákhoz, többek között cukorbetegséghez és rákhoz vezethet, ezért ha megtalálják a módját annak, hogy egyáltalán ne alakuljon ki, az óriási változást jelenthetene a világ népességének egészsége szempontjából.
Az új tanulmány szerint a nap korábbi szakaszában történő étkezés hatással lehet a szervezetünk energiaegyensúlyának három kulcsfontosságú tényezőjére és az ebből következő elhízás kockázatára; és ez egy olyan változás, amelyet néhány ember talán egyszerűbben tud kezelni, mint a diéta vagy a testmozgás betartását.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
