Vajon egyre inkább a globális felmelegedés irányítja az időjárásunkat, vagy inkább a szélsőségek határozzák meg azt? Esetleg mindkettő? Így év vége felé, a számadás időszakában ezekről a kérdésekről beszélgettünk Fedinisinec Erzsébettel, a beregszászi meteorológiai állomás vezetőjével. 

– Kezdjük a legfrissebb fejleménnyel: az első komolyabb őszi fagyot, amely elvitte a szabadföldi paprikatermést, november hatodikára virradóra mértük. Ám ez is csupán az amúgy is nagyon kényes zöldségfélénk számára volt végzetes. 

– Mivel például az udvarokon a krizantémbimbók továbbra is teljes díszben pompáznak – teszi hozzá beszélgetőpartnerem. – Utánanéztem az elmúlt évtized statisztikájának, s elmondhatom, hogy mostanság általában az első jelentősebb őszi fagy október közepén érkezik. Attól függően, hogy mennyire erős, a temetőkben a halottak napjára kihelyezett virágok oly mértékben károsodnak. Ám az utóbbi tíz évben legfeljebb kétszer fordult elő, hogy november elsejére minden virág tönkrement. Korábban ez jóval gyakrabban előfordult. Ez is a globális felmelegedést jelzi, mint ahogy talán az is, hogy az utóbbi három hét időjárása inkább az október végire emlékeztet, mint amilyet november elején vagy közepén megszoktunk. Ezzel szemben – gondolom, még sokan emlékeznek rá – az elmúlt nyár viszonylag hűvös volt, a szabadban való fürdőzésre talán csak augusztusban és szeptember elején nyílott lehetőség. 

– Sokakat érdekel, hogy a szélsőségek idén miképpen érhetők tetten? 

– Ismerkedjünk meg az extrém csapadékú nap kifejezéssel. A kollégák azokat a napokat sorolják ebbe a kategóriába, amikor huszonnégy óra leforgása alatt rengeteg, 20 milliméter vagy annál több eső hullott. Ez bizony egy rendes félhavi átlag. Nos, idén június 9-én 32 milliméter, június 15-én 21 milliméter, szeptember elsején, a tanévkezdéskor szintén 21 milliméter eső esett. De emellett az év folyamán volt még néhány hasonló napban részünk. Nos, ez is a szélsőségek irányába mutat. 

– Mezőgazdászaink viszont továbbra is az aszálykárok miatt aggódnak…

– Bár most a kukorica betakarításával foglalkozók azt szeretnék, ha hosszabban tartana a száraz időszak. Alapjában véve az idei évi csapadékmennyiség megfelelő, ám nem hagyhatjuk figyelmen kívül a két szélsőséges értéket: az egész április folyamán 4 milliméter csapadék hullott. Ezzel szemben júniusban 140 milliméter. Ami pedig az utóbbi hónapokban hullott csapadékmennyiséget illeti, az a következőképpen alakult: szeptemberben 64 millimétert mértünk, októberben pedig majdnem kéthavi átlagot, 75 millimétert. A november ebből a szempontból egyelőre eléggé vérszegény a maga eddigi 5 milliméterével, de ezért kevesen bánkódnak. Jelenleg az évi csapadékmennyiség 437 milliméter, ami néhány milliméterrel már most felülmúlja a tavalyit. Kárpátalja alföldi részein amúgy évente átlagosan 600 milliméter csapadék hullik, ám ezt a mutatót bő tíz esztendeje nem sikerült megközelíteni. Talán leginkább ez jelzi a globális felmelegedéssel járó aszályt. 

Kovács Elemér