Tudomány

A dohányzás abbahagyása után perceken belül elkezdődhet a regenerálódás, de a tüdő egyes károsodásai már nem fordíthatók vissza.

A kutatók szerint még akkor sem élhetnének örökké az emberek, ha sikerülne megelőzni az öregedéssel összefüggő betegségeket.

A kutatók egy új eljárással már 6–7 évvel korábban megbecsülhetik a következő napciklus erősségét, ami pontosabb napvihar-előrejelzéseket tehet lehetővé.

Egy új kutatás szerint a Tejútrendszer 10 milliárd éve ütközhetett a Gaia Sausage törpegalaxissal. A becsapódás több mint 90 fokkal elfordíthatta galaxisunkat.

Július 30-ról 31-re virradó éjszaka érik el aktivitásuk csúcsát a Déli Delta Aquaridák és az Alfa Capricornidák, óránként 10-15 hullócsillag felvillanása várható az égbolton.

Egy húszéves kutatás szerint a vér egyes kémiai értékei együtt változtak a légköri szén-dioxid növekedésével. Az ok-okozati kapcsolat azonban még nem bizonyított.

Az emberi gondolkodás legfontosabb elemeinek egy része nem alakítható át számítógépes utasításokká.

A Hold folyamatosan távolodik a Földtől. Mutatjuk, mi okozza a jelenséget, hogyan befolyásolja az árapályt, a nappalok hosszát és a napfogyatkozásokat.

Egy új matematikai modell szerint a C-vitamin csökkentheti a nitrátokból és nitritekből képződő potenciálisan káros vegyületek mennyiségét.

A kutatók laboratóriumban hoztak létre kozmikus port, amely az élethez szükséges szerves molekulákat tartalmazza. A felfedezés új részleteket tár fel a földi élet kialakulásáról.

Egy törökországi barlang leletei szerint a modern emberek és a neandervölgyiek együtt élhettek, és kulturális szokásokat is megoszthattak egymással.

A műanyagszennyezés óriási problémát jelent a világban, és megoldásért kiált.

A Harvard kutatói légkört mutattak ki az LHS 1140 b szuperföldön, amely 48 fényévre található, és csillagának lakható zónájában kering.

A Szaharából származó por immár Észak-Európát is eléri, ami nagyobb problémát jelenthet, mint azt elsőre gondolnánk.

Tizenegy évig rejtőzött az archív adatokban a valaha közvetlenül megfigyelt leghalványabb exobolygó, amely a Beta Pictoris csillagrendszerben kering.

Ausztrál kutatók folyékony nitrogénben őrzik a koalák ivarsejtjeit, hogy megőrizzék a faj genetikai sokféleségét és segítsék fennmaradását.

A vizsgálat rávilágított, hogy egy bizonyos enzim gátlása olyan változásokat idéz elő a rákos sejtek anyagcseréjében, amelyek az inzulinszinttől függetlenül képesek megállítani a daganat növekedését.

Egy kísérleti Alzheimer-gyógyszer a tau fehérje termelődését csökkenti. A korai kutatások szerint lassíthatja a kognitív hanyatlást, de további vizsgálatok szükségesek.

Új kutatás szerint egy több ezer évig tartó aszály és az élőhely átalakulása vezethetett a Homo floresiensis, a „hobbitember” eltűnéséhez.

Ausztráliában egy szinte elpusztíthatatlannak tervezett, hatalmas acélmonolit épül, amely a repülőgépek feketedobozához hasonlóan éjjel-nappal rögzíti a Föld állapotát, a klímaváltozás legfontosabb mutatóit, valamint az emberiség döntéseit.

A Temnothorax kinomurai nevű japán hangyafaj kizárólag királynőkből áll, ivartalanul szaporodik, és más hangyák kolóniáit foglalja el a túlélés érdekében.

Nézzük meg tudományos szemmel, mi történne, ha az emberiség megpróbálná a Föld vulkánjait használni a bolygó szemeteskukáiként.

Japán kutatók szerint egy levelibéka bélrendszeréből izolált baktérium egyetlen kezelés után eltüntette a vastagbélrákos daganatokat egerekben. Az eredményeket egyelőre csak állatkísérletek igazolják.

A GJ 3378b tömege kisebb lehet, mint korábban gondolták, így jó eséllyel kőzetbolygó. A kutatók szerint a lakhatósági zónában kering, de légköre továbbra is kérdéses.

A kutatók először azonosítottak egy különleges jelet egy fekete lyuk eseményhorizontjának közeléből. A felfedezés új lehetőségeket nyithat Einstein elméletének vizsgálatában.

Egy új kutatás szerint a tengeri felhők mesterséges világosításával akár mérsékelhető lehetne egy közelgő, rendkívül erős szuper El Nino hatása is.

A NASA zárt kamrában vizsgálja a tűz viselkedését a Holdon. Az eredmények segíthetnek biztonságosabbá tenni a jövőbeli Hold- és Mars-missziókat.

Egy 5000 éves sír DNS-vizsgálata szerint jelentős népességcsere történhetett Európában, amely egy ősi civilizáció eltűnésével és társadalmi átalakulással járt.1

Bár a digitalizáció nélkül a modern társadalmakban ma már nehéz létezni, a túlzott digitális összefonódás mélyreható változásokat idéz elő a pszichében és a társas kapcsolatokban.

A vésetek egyebek között ökröket, borjakat, őzeket, lovakat és kecskéket ábrázolnak.