A helyén mondott ige. Illusztráció. Fotó: Internet
A helyén mondott ige. Illusztráció. Fotó: Internet

„Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige.” Péld 25,11

Valaki szerint zongorázni nem nehéz, hiszen „csak a megfelelő billentyűket kell lenyomni, a megfelelő időben, a megfelelő sorrendben.” A Szentírás igéit értelmezni, úgy gondolom, ennél azért jóval könnyebb, mégis megesik, hogy nem a megfelelő igét alkalmazzuk egy-egy élethelyzetre, és ezáltal félreértjük, eltévesztjük az adott igevers üzenetét.  Pedig a helyén mondott ige, azaz a megfelelő élethelyzethez illő, arra alkalmazható és alkalmazandó ige olyan, mint az aranyalma ezüsttányéron: szép, szemet-szívet gyönyörködtető és legfőképpen: értékes, mert hasznos!

Szeretnék pár példával rámutatni arra, hogyan lehet rosszul alkalmazni és ezáltal félreérteni az igét.

A Róm 12,21 azt mondja: „Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval.” Ebből az igéből közmondás is alakult, ami olyan elterjedt, hogy sokan ezt is bibliai igének gondolják (gyerekkoromban én is annak gondoltam, annyit idézte az anyukám, ha a testvéreimmel veszekedtünk): „Aki téged megdob kővel, azt dobd vissza kenyérrel!” A félreértelmezése ennek az igének az, hogy: aki bánt téged, te ahhoz is légy jó minden esetben, folyamatosan. Ne hagyd el, ne húzd meg a határaidat vele szemben (azaz ne tudatosítsd benne, hogy nem bánhat így veled), ne védd meg magad, hanem légy jó hozzá abban a reményben, hogy ezáltal megváltozik. Ha valaki így értelmezi és alkalmazza ezt az igét, és adott esetben összeakad egy bántalmazó lelkületű emberrel, például barátság, házasság, vagy más rokoni kapcsolat révén, az nagyon sokat fog szenvedni. Ugyanis a bántalmazó nem fog megváltozni attól, hogy megbocsátóan, megértően, türelmesen bánunk vele. Sőt! Annál inkább bántani fog, hisz (velünk) megteheti… Nyilvánvaló, hogy Isten nem ezt szeretné az Ő gyermekei számára. De akkor miről szól ez az igevers? Hogyan értelmezzük helyesen? Nos, ha megnézzük a szövegkörnyezetét, láthatjuk, hogy a bosszúállástól óv az apostol, és mutat egy alternatívát, miszerint akár jót is lehet tenni azzal, aki bántott. S lehetséges, hogy az illető valóban elgondolkodik majd. Ám nem kell az ő akarata és uralma alá rendelnünk magunkat! Nem kell, sőt nem szabad szoros kapcsolatot ápolni vele, ha az ránk nézve ártalmas!

Más példa: a Jer 17,9-ben olvashatjuk: „csalárdabb a szív mindennél, ki tudná kiismerni?” Ennek az igének a félreértelmezése, ha azt gondoljuk ez alapján, hogy (soha) nem szabad az érzéseinkre hallgatnunk. Hogy ne tulajdonítsunk az érzéseinknek jelentőséget, hiszen azok csalárdak, változók, becsapnak minket. Mindig hideg fejjel mérlegelve hozzunk döntéseket, az érzéseink kizárásával. Pedig ez tévút! Isten nem véletlenül teremtett minket érző lényeknek. Ha elnyomjuk az érzéseinket, különösen, ha rendszeresen, vagy hosszú időn keresztül elnyomjuk, az megbosszulja magát. Vagy testi betegségek formájában, vagy más egyébben, aminek nem fogunk örülni… Ez az igevers arról szól, hogy sokszor nehéz eligazodnunk még a saját szívünk érzéseiben is, nemhogy a másokéban! Isten a szívek vizsgálója, Ő ismeri, és tudja formálni azt. Tud vezetni minket akár az érzéseink alapján is.  S persze, van, hogy összezavarodunk az érzéseink miatt, és mást mond az ész, s az észnek van igaza, de van, hogy épp fordítva. Ezért kell a gondolatainkat és az érzéseinket egyaránt Isten kezébe rakni!

Ha el akarjuk kerülni azt, hogy rosszul alkalmazzunk egy igét, nagyon fontos, hogy mindig vegyük figyelembe a szövegkörnyezetét. Milyen kérdés, vagy gondolat előzi meg? Mi következik utána? Kiknek szólt eredetileg, és milyen helyzetben? Aztán jó megvizsgálni a Szentírás egészében az adott témát, mert a Biblia önmagát magyarázza. Megkereshetjük, hol ír még a Biblia ugyanarról, és összevethetjük a különböző igeverseket. Valamint megkérdezhetünk más hívő embereket, teológusokat, lelkészeket is az adott igeversről, amit értelmezni szeretnénk.  S végül, de nem utolsó sorban: imádkozhatunk azért, hogy Isten tegye számunkra világossá, hogy melyik igét melyik élethelyzetünkre alkalmazzuk. Igen, elsősorban a sajátunkra, hogy aztán valóban aranyalmát nyújthassunk ezüsttálon másoknak is. Jó ige-tanulmányozást kívánok mindenkinek!

Dancs Edina
Forrás: TeSó blog


 

 

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek